Scary Guyz, Frostbound, Radikális Amputáció koncert

írta Tomka | 2006.01.26.

Január 20-án, pénteken volt szerencsém ellátogatni a Vörös Yukba egy zártkörű rendezvény keretében, ahol kezdő, ill. underground zenekarok léptek fel... ...név szerint az Abskins, a Scary Guyz, a Frostbound és a fanatikus grindcore rajongók körében már nagyobb ismertségre szert tett Radikális Amputáció. Az első zenekarról sajnos lemaradtam, viszont a Metallica-t nagyon jól és precí­zen játszó Scary koncertet már volt szerencsém meghallgatni. Szerintem a tribute bandának akkor van értelme, vagyis akkor igazán jók, ha - természetesen korrekt zenei alap mellett - az éneket is rendesen vissza tudják adni, mint pl. a Dust N' Bones esetében, ahol az énekes kiköpött Axl hangi adottságait tekintve, vagy mint pl. a Scary Guyz, ahol szintén elég jól sikerült visszaadni Hetfield orgánumát, a Load-Reload-os időkből. A többi taggal sem volt semmi probléma, zökkenésmentesen játszottak le a fejleszaggató riffektől a korántsem egyszerű szólókig mindent. Szerencsére főleg a klasszikus érából szedtek elő számokat, a Loadról és a St. Angerről ha jól emlékszem nem volt semmi, a ReLoad-ról pedig csak a Fuel, viszont voltak olyan fantasztikus számok, mint pl. a közönség követelésére a ráadás ráadásként előadott Hit The Lights, vagy az elmaradhatatlan Master of Puppets, a Bathory, a Ride The Lightning, a Blackened, vagy a már-már "slágeres" One. Szóval, aki kiváncsi egy kis old-school thrash metal-ra az aranykorból, az mindenképp adjon egy esélyt a srácoknak, ha teheti. Legközelebb január 29-én lépnek fel a Ráday Klubban, a belépés ingyenes (a honlapjukon sajnos semmilyen információ nincs a csapatról). Ezután következett a tűzpróbán áteső Frostbound, akik black metalt játszanak a la Bathory/Tormentor, néhol corpsegrinder-es hörgéssel megtámogatva. A srácok biztosra akartak menni, megpakolták a setlistet jó pár feldolgozással, í­gy volt a (gondolom) példának tekintett Tormentortól az Elisabeth Bathory, az Amorphis-klasszikus Into Hiding, ill. a Hunnerkongens a Dimmu régi érájából. Ahogy a feldolgozásokat, úgy a saját számaikat sem lehet semmiképp slágeresnek nevezni. A dalok általában középtempóban roncsolták a hallójáratokat, de a gyorsabb, olyan igazi 'blackes' részeket is jól nyomták le a srácok. Azt hiszem első fellépésnek nagyon korrekt volt, sok szerencsét a továbbiakban! Utánuk következett a Radikális Amputáció. Nem az én stí­lusom az biztos, de érdemes volt őket egyszer meghallgatni. 0,5-1-2 perces számaikkal pedig a közönségnél is sikert arattak. A srácok 2 énekessel álltak fel, felváltva "énekelték" a hörgős, ill. károgós részeket. Érdekes volt mindenesetre egy grindcore koncerten is részt venni, de korántsem rossz értelemben. Remélem még találkozunk mindhárom bandával a későbbiekben is!

 

 

Legutóbbi hozzászólások