Age Of Nemesis - Psychogeist
írta garael | 2006.01.19.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Boldog ifjúkorom hajnalán, a metáltól való megfertőzésem szerinti időszámítás második évében- mikor már túlvoltam a Guns'n'Roses valamint a Helloween okozta első csapásokon, és elkezdtem szimatolni a keményebb és összetetebb zenék irányába is- a Budapesti Szabó Ervin Könyvtár egyik fióklétesítményében kezembe akadt egy addig ismeretlen csapat bemutatkozó lemeze. A zöld borítón szereplő, görög -idealista megformálású fantázia fej és a baljóslatú mitológiai együttesnév egy egészen másfajta zenét sejtetett, mint amivel az Ossian, Pokolgép, Ómen szentháromságon szocializálódott metálfanként addig találkoztam. Mindezek mellett egy népzenei feldolgozás is kacsingatott a folk egyszerű szerelmesére, úgyhogy nosza neki, éltem kölcsönzői jogommal, és nekifeküdtem az anyagnak. Előérzetem nem csalt: a lemezen szereplő számok egy összetettebb, elmélkedősebb világ kapuit tárták ki, jóllehet megtaláltam azt a "dög"-öt és agresszív árnylatot is, amit a hagyományosabb metál csapatok zenéjében szerettem. Az 1999-ben - szerzői kiadásban megjelent Nemesis anyag már egy teljesen kiforrott, a Dream Theater nyomdokain haladó, ám új zenei árnyalatokat is kidolgozó csapatot mutatott, kik a keleties hatásokkal is operáló zenéjük mellett a számomra oly kedves horrorból is merítettek az album konceptsztorijának megírásához. Az Abraxas nagy részét kitevő többtételes mű Dean R. Koontz amerikai bestseller szerző regénye alapján készült, szokatlanul érzékeny szövegírói koncepcióval és rengeteg hangulati elemet felvonultató zenei aláfestéssel. A csapat ezután eltűnt szemem elől, olvastam, hogy elkészítettek egy pusztán promóciós célra felvett angol nyelvű lemezt az első két kiadott anyag sikerültebb dalaiból, de az ezután kiadott két nagylemezt - melyből az egyik válogatás, a másik pedig ismét egy konceptalbum volt- nem hallottam. Közben többszöri tagcsere történt, az énekes is új lett, és valamikor 2003-ban véletlenül böngészés közben elémkerült a csapat honlapja, melyen örömmel olvastam, hogy kiadnak egy "rajongói CD"-t a felvett, ám addig ki nem adott Nemesis ritkaságokkal - köztük feldolgozásokkal, és az első két lemez újrakevert, angol nyelvű verzióival. Több sem kellett nekem, - megörültem, hogy hallhatok néhány régebbi dalt modernebb hangzással is- és megrendeltem az anyagot, mely igazán igényes kiszerelésben dedikálva szépen rendben meg is jött. Egy kis hiányérzetem azonban ezek után is maradt: szerettem volna az első két lemez többi dalát is hallani az új énekessel, és töményebb sounddal - nos, ez most többé kevéssé valóra is vált. A közben kis névváltozáson átesett együttes ugyanis kiadta Psychogeist c. régi-új albumát. Új az album, hiszen ezek a számok ilyen formában még nem jelentek meg kereskedelmi forgalomban, de ezzel együtt régiek is, hiszen az első két album újraértelmezett, angol nyelvű dalai, melyekből egy-kettő szerepelt is a korábbi promóciós CD-n. A lemez tehát felfogható egyfajta válogatásnak is, melynek középpontjában a horror-koncept story áll, megtűzdelve a régebbi legnagyobb sikerekkel. Itt van tehát többek között a Körforgás és a Predesztináció az első albumról, a kígyó szeme, és a Psychogeist hat tétele - végzet ajtaja, szürke szoba, arcnélküli ellenség, a négy tükör, mami sír,a psychogeist és az elszakadás- az Abraxasról, természetesen angol nyelven, egészséges prog-os hangzással. Nos, az első ,ami változott az emlékeimhez képest, természetesen az ének. A csapat előző énekese, a tragikusan fiatalon elhunyt Thorday Ákos jóval magasabb hangtartományokban énekelt, ám a jelenlegi dalnok, Kiss Zoltán (Belfegor, Classica) teltebb orgánumával is sikeresen megbírkozik a gyakran igen nehéz dallamtémákkal. Maguk a számok szerkezetileg nem sokat változtak- vagy csak én nem vettem észre: a zene maradt az a néhol merengős, néhol elszállós, néhol dühödt, fogós énektémákkal operáló progresszív metal, melynél természetesen felmerül a nagy példakép, az álomszínház neve is. Szerencsére örömmel mondhatom, hogy a Nemesisnek sikerült túllépnie a nagy példakép árnyékán, és kialakítani azt a jellegzetes, gyakran a különböző nemzetek folklórjából is építkező stílust, mely a legismertebb magyar prog. metál bandává tette az együttest. Én egyébként a Dream Theater-en kívül némi Fates Warning hatást is felfedezni vélek a nehezen emészthető, komplex témák végett, melyek azonban ha leülepedtek, ott keringenek az ember fejében, mint Nemesis isten átkai az ember feje felett a bosszú pillanatában.Ezt persze segítik a psychogeist rockopera szerűen visszatérő témái, melyek többszöri felbukkanásukkal vezérfonalat adnak a labirintusként tekergő témák útvesztőjében.
Legutóbbi hozzászólások