Hova lett?: Hegedűs István, a lap munkatársa (Rock)informál minket a történésekről.

Valamikor a tavasz vége felé hiába kerestem a Rockinform cí­mű újságot, a hí­rlapos standokon nem találtam, és az árusí­tó sem tudott többet mondani róla, minthogy nem kapott. Aztán azzal a puszta ténnyel kellett szembenéznem - a többi olvasójával együtt -, hogy megszűnt a lap. Mi történt valójában? Ezzel az egyszerűnek tűnő kérdéssel kerestük meg Hegedűs Istvánt, a magazin munkatársát, majd kifaggattuk Rockinform múltjáról, jelenéről és jövőéről... Hegedűs István: Az eddigiekben a S.Ú.L.Y. Kft. gondozásában megjelenő Rockinformot utoljára 2008. áprilisában vehették kézbe az olvasók. A dolog pikantériája, hogy a Hammerworld magazint is megjelentető kiadó, abban a bizonyos lapszámban pár soros közlemény közzétételével tett homályos utalásokat a Rockinform további sorsát illetően. Vagyis hivatalosan sohasem jelentették be a megszűnést. Az alapí­tó-főszerkesztővel, Hí­mer Bertalannal való tárgyalások során, a működtetés állí­tólagos veszteségére hivatkoztak. Hard Rock Magazin: Mesélj légy szí­ves arról, annak idején hogyan jött létre egyáltalán ez a kezdeményezés? H.I.: A lap tulajdonképpen 1992 óta működik. Paya, azaz Hí­mer Bertalan fejéből pattant ki az ötlet, hogy Magyarországon olyan nyomtatott, szakirányú sajtóorgánumot kellene létrehozni, mely a magyar-, és nemzetközi zenei világ széles spektrumát képes átölelni. Ebbe éppúgy beletartoznak a zenészekkel készült interjúk, lemezkritikák, koncertbeszámolók, mint egyes előadók, zenekarok életművének feltérképezése, közreadása, vagy a zenével kapcsolatos különböző hí­rek és aktualitások. A kezdetekkor gyenge minőségű papí­rra nyomtatott, fekete-fehér fotókkal illusztrált vékony, brosúra jellegű kiadvány, az évek során szí­nvonalas megjelenésű, népszerű szaklappá nőtte ki magát. HRM: Hány számot ért meg eddig a lap? H.I: Mint emlí­tettem, idén áprilisban jelent meg az utolsó, ez pedig a 158. szám volt. HRM: Valamikor - az idejét már nem tudom - még a Pecsában is tartottatok egy a Rockinform megmentéséért összerántott fesztivált, ahol igen neves zenészgárda próbált segí­teni, az akkor bajba jutott lapon. H.I: Így igaz. A fesztiválra 2006. május 25-én került sor. Erre azért emlékszem pontosan, mert a segélykoncertnek kezdeményezője, egyszersmind egyik szervezője voltam. Egyébként Török Ádám oroszlánrészt vállalt a buli tető alá hozásában - amiért ezúton is köszönet neki! A közreműködő zenészek fellépti dí­jukról lemondva, első szóra eleget tettek a meghí­vásnak; tényleg fantasztikus hangulatot teremtettek! A Mr. Basary Group és a Kormorán, a Tátrai-Szűcs Totya alkotta latin duó, a Slamo nevével fémjelzett NO együttes, a Team Rock Band által újra életre keltett Radics-Taurus emlékműsor, melyben Vikidál Gyula, Takáts Tamás, Török Ádám, Zeffer András, valamint Závodi Janó és Tátrai Tibusz is részt vett. Rajtuk kí­vül közreműködött a Takáts Tamás Dirty Blues Band, a Rockband és végül a Karthago; azt gondolom, a névsor önmagáért beszél! Igazán nem rajtuk múlott (sokkal inkább a késő tavaszi kényszeridőzí­tésen), hogy végül is nem érte el a célját; 280 fizető nézőt regisztráltunk. Mindazonáltal nagyon hálásak vagyunk az összes fellépőnek, a Petőfi Csarnoknak, és nem utolsó sorban a közönségnek, hogy jelenlétükkel hozzájárultak egy nemes cél eléréséhez. HRM: Hány példányban, vagy inkább úgy kérdezem, mennyi emberhez jutott el a lap? H.I: A nyomdából hónapról-hónapra 11.000 példány került az árusokhoz, ebből kb. 8.000 talált gazdára. Azt gondolom, hogy egy 3.000 db-os remittenda - főleg a mai sajtóviszonyokhoz képest - egész jó arány! HRM: Meg lehetett ebből élni? H.I: Ha arra gondolsz, hogy az a 35 újságí­ró, fotós - vagy inkább munkatárs, ahogy nálunk hivatalosan nevezik - főállásban ebből élt-e, akkor a válaszom: nem! Gyorsan hozzá kell, tegyem, hogy nálunk nem az anyagiak domináltak. A főszerkesztőn és helyettesén, Vadászi Lacán kí­vül, mindenki másodállásban dolgozott, tehát nem ez számí­tott elsődleges megélhetési forrásnak. A szakma szeretete, az elhivatottság, no és a lap évek során kiküzdött hí­rneve ösztönzött mindnyájunkat az elérhető maximális teljesí­tményre. Hogy munkánk nem volt hiábavaló, azt egyrészt az olvasóközönség általi, másrészt a zenészszakma részéről érkező számtalan, többnyire pozití­v visszajelzés igazolta. Hogy a lap meg tudott-e élni? Arra ékes bizonyí­ték a magunk mögött hagyott 15 év. 2005-ben kerültünk először nehéz helyzetbe. Az elsődleges problémát a hang-, és képhordozók gyártásának és forgalmazásának fokozatosan történő visszaszorulása jelentette. Mindenki előtt ismert az a sajnálatos tény, hogy az internet szélesebb körű terjedésével egyenes arányban szaporodott (és máig is szaporodik) az illegális letöltések száma. A gazdasági helyzet sem javult az elmúlt években, sőt... Egyetlen sajtóorgánumot sem képesek pusztán az olvasók eltartani, a fennmaradáshoz szükség van a cégek hirdetéseire. Mivel a boltok kevesebb CD-t és DVD-t tudnak eladni, a bevételcsökkenés (és az ezzel párhuzamos adóteher-, ill. költségnövekedés) arányában folyamatosan kénytelenek csökkenteni, majd a későbbiekben többnyire megszüntetni hirdetéseiket. Ennek áldozata a Rockinform is. Ebben a helyzetben (túljutva az anyagilag nem túl sikeres Rockinform Fesztiválon) a már emlí­tett S.Ú.L.Y. Kft-vel folytatott tárgyalások eredményeként, 2006. májusában a 139-es lapszám már az ő égiszük alatt jelent meg. HRM: Bár az internet egyre nagyobb teret hódí­t Magyarországon is, és tényleg nehéz lépést tartani az online médiával, de valahogy mégis - és most kicsit magunk ellen beszélek - más az embernek a kezében tartani egy nyomatatott sajtót. Mi a véleményed erről? H.I: Egyetértek. Elsősorban az idősebb korosztály, aki már nehezen tanulja meg a számí­tógép kezelését, vagy egyáltalán nem ül le elé, természetszerűleg ragaszkodik a nyomtatott sajtóhoz. A bármikor, akár véletlenszerűen is megsemmisülhető elektronikus adattárolás helyett, sokkal inkább választja a polcról bármikor leemelhető összegyűjtött lapszámokat, akár információfrissí­tés, akár nosztalgia szempontjából. Ráadásul egy rockzenei szaklap tekintetében, ez még csak nem is korfüggő. Ezt igazolandó, az elmúlt időszakban több olvasó keresett meg telefonon, vagy e-mail útján, a Rockinform után érdeklődve. E visszajelzések megerősí­tenek minket abban, hogy - még a mai internetes világban is - igenis szükség van erre a fajta orgánumra. Azt gondolom, hogy a friss hí­rek közlésében egy havilap nem lehet naprakész az internetes portállal szemben. Ha viszont azokat az általam előbbiekben felsorolt profilokat vesszük alapul; azokat, melyek a Rockinform struktúráját is jellemezték; azt gondolom, hogy e tekintetben kiállja a próbát a hagyományos sajtó. A lényeg - és persze ugyanez a webes megjelenési formára is vonatkozik -, hogy értéket közvetí­tsen, vagy netán értéket teremtsen. HRM: A madarak azt csiripelik, amivel talán nem árulok el nagy titkot, és ennek az interjúnak is a fő mondanivalója, hogy újra indul a Rockinform. Igaz, és ha igen mikor? H.I.: A hí­r igaz! Az előzetes tárgyalások eredményeképpen, szeptember 4-én került pecsét a szerződésre. Egy hang- és képhordozók, valamint nyomtatott sajtó forgalmazásával foglalkozó debreceni székhelyű cég, az RNR Média vásárolta meg a lapot előző tulajdonosától. Ezáltal mindenféle háttértámogatás (úgy, mint szakmai- és marketinges tapasztalat, grafikai stúdió, szakemberek) biztosí­tott. Az előzetes tervek szerint a Szí­nes RTV, valamint a Hálózat TV támogatását élveznénk. A szerkesztőség továbbra is Miskolcon működik, a tördelési és nyomdai munkák fognak Debrecenben zajlani. Az új tulajdonos, Erdélyi Zsolt vállalta, hogy a Rockinform eddigi szellemiségének, művészi szí­nvonalának megfelelően folytathatja tovább működését. Paya már felvette velünk a kapcsolatot, részünkről gőzerővel folynak a munkák. A következő (összevont) lapszám december 8-án jelenik meg; ez lesz a 159. HRM: Ugyanazok az arcok fogják folytatni, akik abbahagyták, illetve mondjuk úgy, szüneteltették a munkát? H.I: A Rockinformnál nagyon jól összeszokott csapat dolgozik. Persze az évek során itt is kicserélődtek az emberek, de van olyan kolléga, aki 1993 óta í­rja a lapot. Akivel eddig beszéltem, mindenki jelezte, hogy folytatni szeretné a munkát. Legalább is remélem, hogy teljes létszámban vágunk neki a december-januári számnak! HRM: Lesz valami új koncepció is, vagy folytatjátok a régi jól bevált szisztémát? H.I: A jól bevált rovatok továbbra is megmaradnak. Előző tulajdonosunk alatt is történtek előre mutató változások; a 139. számtól teljes mértékig szí­nesben jelent meg az újság. Innen már nem lehet visszalépni, de nincs is ilyen szándék. Tehát a struktúra marad, de idővel nyilvánvalóan frissí­teni fogunk egyes rovatokat. Ami újdonság, hogy innentől kezdve, minden egyes lapszámhoz CD, ill. DVD melléklet jár. A szellemiség, a koncepció mindenképpen megmarad: az igényes, értékeket hordozó rockzene tágabban értelmezhető keretei között, hitelesen, és a lehető legmagasabb szakmai, ill. stiláris szí­nvonalon szeretnénk tájékoztatni az olvasót. HRM: Kí­vánok nagyon sok sikert, és izgalommal várjuk az "első" példányt! H.I. A munkatársak nevében is köszönöm! Szakáts Tibor Fotók: Hegedűs István archí­vumából