A Ligetben már megvolt a Majális: Gogol Bordello, Skindred - 2008. 04. 08. Budapest, Pecsa

írta szakáts tibor | 2008.04.10.

Úgy érzem ezt a beszámolót Ádámtól és Évától kell kezdjem, és több vonalon kell futtassam, hogy kiderüljön, hogyan is kerültem eme jeles napon a Pecsába... Első kép: Kb. három évvel ezelőtt, egy Budapest melletti kis településen rendszeresen rendezendő kedvenc borfesztiválomra voltam hivatalos, három hölgy társaságában. (már nem hangzik rosszul, ugye?) Hazafelé a kocsiban, amit nem én vezettem, az egyik hölgyemény betett egy cd-t, amire azt mondta, ilyet még nem hallottatok. Igaza volt. Valószí­nű, ha akkor nem mutatja, azóta sem hallottam volna hasonlót. Nem tudom, hogy a napközben elfogyasztott száraz fehér hegylevének hatása volt-e, de nagyon megtetszett a korongon hallott furcsa, ám mégis szórakoztató zene. Aztán, talán már másnap el is felejtettem a történteket. Második kép: Tavaly előtt a Sziget Fesztivál Nagyszí­npadánál éppen Iggy Popp koncertjét élveztük, amikor egyik kedves ismerősünk odajött hozzánk és feltette a kérdést: "Ugye jöttök Gogol Bordellora az XY sátorba?" Savafan barátom rám nézett, és rögtön kérdőre vont: "Te tudod ki ez a Gogol nemtoménmicsoda?" Büszkén vágtam rá, hogy persze, és biztos, hogy nem fogjuk kihagyni a bulit, bár akkor még én is bizonytalan voltam, vajon ezek a bősz rockerek a végén nem visznek-e be egy bokorba, hogy jól ellássák a bajom a tipp miatt. Nem húzva hosszúra a történetet ez az este az akkori fesztivál legjobb bulija lett, legalábbis számomra. Harmadik kép: Hétfő délben a Bosnyák téren egy hatalmas gyros-al a kezemben összetalálkoztam Blackie (nem Lawless) barátommal, akivel az elmúlt koncerteket elemezgettük és a jövőbe tekintve kérdeztem tőle melyik buli lesz a következő, amit meglátogat. Rögtön rávágta: "Hát a Skindred! Azok apám akkorát tolnak." Nagyot néztem, azt sem tudtam, miről beszél, aztán beugrott: "Ja, szóval jössz a Gogol Bordellora!" Na erre Ő nézett nagyot. Ilyen előélettel érkeztem a Pecsába életem második Gogol Bordello koncertjére, de mielőtt erről í­rnék, szólnék néhány szót valamiről, amitől leesett az állam. Skindred A már emlí­tett Skindred fanatikus Blackie, még videókat is küldött nekem a buli előtt, ami megmondom őszintén nagyon nem győzött meg, de a kí­váncsiságomat felkeltette. A hét órás kezdés jócskán megcsúszott (több mint egy órát) í­gy volt lehetőség körülnézni a Pecsa előterében. Nagyon kí­váncsi voltam egy önálló Gogol koncert közönségére. Mit mondjak, igen szí­nes volt a kí­nálat, amibe nem is mennék bele, mert én úgy fogadom el az embereket, ahogy vannak, mivel ettől szí­nes a világ. Viszont Brinyó barátommal egy dolgot megjegyeztünk. Sokat szokták szí­dni a rocker közönséget, sok minden miatt, de most rájöttem, ha lehet, maradok inkább abban a közegben. Én még egy helyen, ennyi dohányzó embert nem láttam. A Pecsának nem kicsi a légtere, de nem sokkal érkezésünk után, már alig láttam, annyira csí­pte a szememet a füst. Valószí­nűleg ellenérzéseket fog most kiváltani az a kí­vánságom, bárcsak vezetnék már be nálunk is a közintézményekben való dohányzási tilalmat. Nyolc után nem sokkal felhangzott egy intró és kissé bizonytalanul, de besereglett a közönség a terembe. Ez a közönség csak kb. tí­z percig volt bizonytalan, mert Benji Webbe überfrontember-énekes a második számra úgy felrázta a népet, hogy nem tudom ilyet láttam-e már. Gyakorlatilag a terem 90%-a nem is tudta kiket lát a szí­npadon, majd nem sokkal később együtt ugrált tombolt és énekelt mindenki. A Skindred zenéje a reggae, a ska, és a metál egyvelege, de elképesztő profi módon. Négy zenész, akik nagyon tudják, mit akarnak, és el is fogják érni a céljukat, ebben biztos vagyok. Arya.G doboshoz az óránkat is be lehetett volna állí­tani és a két gitáros, Dan és mikeydemus is olyan dolgokat produkált, amiket nagyon ritkán lehet látni. Ha nem lettem volna biztos abban, hogy erre az estére fanatikus Gogol Bordello rajongók érkeztek, akkor azt mondtam volna, nagyon nehéz lesz ezután bármit is teljesí­teni. Előadásuk után csak egy szlogen jut eszembe: Skindred-et a Nagyszí­npadra! Gogol Bordello Ezután a fantasztikus bemelegí­tés után, nagyon kí­váncsi voltam a Bordellora. Mint azt az elején emlí­tettem, már láttam a csapatot az első magyarországi fellépésük alkalmával. Aztán a Nagyszí­npadon direkt hagytam ki a bulijukat, mert tudtam, ott nem ugyanaz a zenekar, mint egy sátorban vagy egy klubban. A tavalyi ominózus hajós buliról pedig egy influenza választott el, í­gy már tényleg nagyon vártam az újabb találkozást. Kí­váncsi voltam, vajon tényleg tetszik nekem ez a zene és ez a csapat? Minden nagyobb felhajtás nélkül bejött a zenekar az addigra megtelt terem szí­npadára és kezdetét vette egy hatalmas buli. Érdekes, az elején nekem kicsit nehezen indult be az érzés. Az Ultimate-al kezdtek, ami egy kicsit belassult dal, persze nem lehet egyből a közepébe vágni. A buli igazán az új lemez Wonderlust King dalánál indult be, de onnan aztán el is szabadult. Nagyot dobott a hangulaton Benji Webbe megjelenése egy nóta erejéig, aki erősen leénekelt mindenkit a szí­npadról. Nem fogok teljes mértékig belemenni a dalok elemzésébe, mert nem vagyok akkora szakértője sem a zenéjüknek, sem a számaiknak, de egy dolog nyilvánvaló volt a Gogol Bordello előadásában, hogy a körülményekhez képest nagyon fel tudják épí­teni a műsort. Ebben a felállásban nem láttam még Őket, és meg kell, hogy mondjam, a számomra ismeretlen tagok közül a basszusgitáros Thomas Gobena volt a legmeggyőzőbb. Persze lehet azt is mondani, hogy az a csapat Eugene Hutz-ről szól, amiben van is valami, de azért én most is a legjobban Sergey Ryabtsev hegedűjátékát élveztem. A dalok egyre másra követték egymást és a hangulat is fokozódott erősen a teremben. Elképesztő látni, amikor egy ekkora számú közönség egyszerre ugrál. Ezt már a Szigeten is nagyon élveztem, de most ismét lehetett érezni, hogy pillanatok alatt eggyé tud válni a szí­npad és a küzdőtér, ha van, aki megnyitja azt a láthatatlan elválasztó vonalat a zenéjével, a közvetlenségével, és a szeretetével. Eugene Hutz azon kí­vül, hogy elképesztő jó ötletekkel megáldott ember, nagyon érzi a közönség minden rezdülését, és ha tehetné, legszí­vesebben el is tüntetné a szí­npadot, mint zavaró tényezőt az előadásai során. Amí­g ezeken a gondolatokon elmélkedtem, elmerülve a kelet-európai, a balkáni nép- és cigányzene, valamint a punk kölcsönös hatásaiban, egyszer csak vége lett a bulinak. Nyilvánvaló volt, hogy itt nem szakadhat meg az este és a közönség hatalmas ovációval és vastapssal követelte vissza kedvencét. Nem tudom, mi történhetett a szí­nfalak mögött, de jól megváratták a türelmes publikumot a ráadással, amely az Alcohol-al vette kezdetét, ami megadta az alaphangot, ahhoz, amit nem gondoltunk volna. A ráadás majdnem hosszabb lett, mint a főprogram. Valami elképesztő majálisi hangulat uralkodott az egész teremben. Fent a szí­npadon a szűnni nem akaró zene és ráadás, lent a parketten a mulatozás, táncolás, ugrálás. Barátaimmal összenéztünk és két dologra gondoltunk. Ez az ember vagy tényleg ennyire jól érzi magát nálunk, vagy nem csak egy üveg bor fogyott a szí­npadon. Azt hiszem mindkettő igaz, mert Eugene a végére annyira elkészült, hogy nem nagyon akaródzott neki lemenni a világot jelentő deszkákról. A zenészei is tanácstalanul álltak mellette. Eugene Hutz a sztársága ellenére tényleg egy igazi átlagember maradt, aki í­gy tudja kifejezni érzéseit. Lehet szeretni, vagy nem szeretni ezt a fajta muzsikát, de egy dolog jutott eszembe, amikor már majdnem éjfél felé kijöttem a Pecsából, engem kikapcsolt és szórakoztatott a Gogol Bordello koncertje. Ebben megerősí­tetett Savafan barátom másnapi üzenete is, amiben az állt, lehet, hogy ez nem a mi zenénk, de Őt jókedvre derí­tette az előadás. Ez a lényeg. Ezért van Gogol Bordello, és ezért fogom megnézni a következő bulijukat is. Ultimaze Not A Crime Never Young Bible Wonderlust King Zina Marina Mishto Tribal Connection 60 Revs Forses Of Victory American Wedding Purple Fuck Globally Alcohol Romania Harem is Tuscany Baro Foro Szakáts Tibor Fotók: Savafan, www.a-cslp.hu Köszönet a Livesoundnak!

Legutóbbi hozzászólások