Rob Zombie: The Electric Warlock Acid Witch Satanic Orgy Celebration Dispenser

írta Hard Rock Magazin | 2016.05.10.

Megjelenés: 2016

Kiadó: Universal Music

Weblap: http://www.robzombie.com

Stílus: indusztriális rock

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Léteznek szavak, melyekkel annyit dobálózott az ember, hogy teljesen elvesztették eredeti súlyukat és jelentőségüket. Ez csak azért baj, mert amikor aztán IGAZÁN szükség lenne rájuk, az elvesztett súly okán nem szólnak annyira érzékletesen. Nos, nálam eddig ilyen szó volt a velős.

Eddigi kritikáim során sokszor használtam ezt a szót, igyekezvén visszaadni az adott produktum célratörő és sallangmentes mivoltát, de most bajban vagyok, mert itt van egy album, amire most először igazán illene ez a szó. A 2013-as ’Venomous Rat Regeneration Vendor’ után – amivel először az univerzum története során nálunk is tiszteletét tette Zombi úr – 3 évvel itt van a ’The Electric Warlock Acid Witch Satanic Orgy Celebration Dispenser’, ami minden bizonnyal az eddigi legidiótább című album nemcsak az együttes, hanem az egyetemes zene történetében is. De hát a Rob Zombie című produktumot amúgy sem a komolykodós, mély mondanivalójú zenékkel szoktuk egy lapon említeni.

Produktumot mondtam, miközben talán az életérzés jobban illene Rob Zombie művészetére. Valóban egyfajta életérzés az, amit ’98 óta – vagy akár azelőttről – hallhatunk tőle. És mint ilyen, valakinek vagy teljesen bejön, vagy egyáltalán nem. Én az előző táborba tartozom, ugyanis az első pillanattól kezdve elfogultan csípem azt a zenei és hangulati világot, amit Mr. Cummings kreált, éppen ezért számomra 2016 egyik legjobban várt lemeze volt ez. Hangulatában és megjelenésében sok szállal kötődik az előző albumhoz, sajnos akadtak ismerős riffek is, de még mindig jobb, amikor önmagától nyúl az ember, ugye?

Térjünk vissza a fenti, terjengős okfejtésre a velős kifejezésről! Az album rövid. Már-már botrányosan. Bár sok dalt láthatunk a listán, ebből mindjárt 3-at le is lehet vonni, mert azok csak intrók és intermezzók, így viszont rögtön 9 számos lesz albumunk, ezek közül pedig csak egy van, ami 3 percnél hosszabb. Bevallom, én ezen rendesen felháborodtam, mivel olyan, mintha csak ennyivel akarnák kiszúrni a rajongók szemét. Aztán minél többet hallgattam az albumot, annál inkább beláttam, hogy ezek a dalok rendben vannak, még ebben a terjedelmükben is. Egyértelműen érződik az a koncepció, hogy egyetlen felesleges pillanat se legyen a zenében, ennek eredménye ez a rövidség. Ha úgy tetszik, ez akár lehet egy fricska is a túlgondolt, túljátszott zenék felé.

Fricskának nem rossz, sőt talán el is gondolkodtató, de azon a tényen nem változtat, hogy 3 év után nettó 25-26 percnyi zenét adtak ki teljes soralbumként, ami kissé arcpirító. De a fenébe is, Rob Zombie-ról van szó! Ezek közül a dalok közül aztán egyik jobb, mint a másik, a jól felismerhető stílusjegyek mellett mindegyikben ott van egy-egy újszerű ötlet, valami, amit még nem hallhattunk Robtól. Mintha kezdene visszatérni a hamisítatlan horror hangulat is, amit annyira megszerettem mondjuk a ’Sinister Urge’ albumon is.

Kurtaságukban is ragadós nótákkal van dolgunk, jól hallatszik, hogy nem kötelező köröket futottak a zenészek sem, benne van az egészben az igazi lendület. Ginger Fish dobjai különleges hangzásukkal és mesterük felkészültségével ismét nagyot dobnak a produkción, a húros szekció is szépen kitesz magáért, hiszen mind John 5, mind Piggy D szépen vastagítják és színesítik a frontember agyament ötleteit.

Megbújik egy-két igazi bombasláger is az albumon: az In the Age of the Consecrated Vampire We All Get High-t például állandóan két-háromszor kell meghallgatnom, de beszélhetnék akár a Wurdalakról is, ami tökéletesen megmutatja, hogy milyen, amikor Rob Zombie komolyan veszi magát, és a bohóckodás helyett valami komolyabb, eposzi zenét, atmoszférát hoz létre. Ezzel sem tud mellényúlni! Őszintén, én azt érzem, hogy ezt a vonalat kéne erősíteni, nem pedig az utóbbi 3 album bohóckodós jellegét. Mindamellett, hogy a lemez nagyon gyorsan és könnyen kiismerhető, valahogy mégis képes újból és újból bűnös élvezetet nyújtani.

Pontszám: 7