Ezt csak szí­vből lehet csinálni! - Ünnepi interjú a Hard zenekarral

A Januári közös születésnapi buli apropóján válaszolt a szokásos készséggel és jókedvvel Kalapács Józsi, a Hard frontembere kérdéseinkre. Kedves Fiúk! A banda által képviselt Hard Rock stí­lus, - ha lehet ilyet mondani - underground szintre süllyedt Magyarországon. Általában az ebben a műfajban érvényesülni akaró zenekarok rendre elvéreznek. Szerintetek mi ennek az oka? Általában maga a rockzene van underground-ban, hiszen a média képviselői is jobbára a lónyál műanyag zenéket támogatják. A föld alól a hatalmas dömping miatt nehéz kitörni, a közönség is egyre igényesebb és sok bandában nincs is elég kitartás. Ez utóbbi olyan szempontból érthető is, hogy az elvárás professzionális a bandák felé, de a körülmények a felemelkedés első fázisában minősí­thetetlenül rosszak. A zenészek munka után, hullafáradtan kénytelenek alkotni és gyakorolni, ráadásul a közönség nagyobb része gazdasági okokból nem megvásárolja, hanem a netről tölti le az új albumokat, ezzel is megfosztva a zenészt és saját magát a jobb minőségtől. Ennek a lehetetlen helyzetnek ellenére is nyomni a zenét, hát ehhez nagyon komolyan szeretni kell ezt. Ennek ellenére Ti mégis ebben a stí­lusban mozogtok. Mi volt igazából az indí­tóok, hogy í­gy döntöttetek, hiszen sajnos kereskedelmi, médiasikerre nem nagyon lehet számí­tani. Vagy Ti megtöritek most a jeget? Amióta világ a világ, jó rockzene nem született úgy, hogy összejöttek öten-hatan és azt mondták, csináljunk egy jó üzletet. Rockot azért játszik az ember, amiért hallgatja, mert ezt szereti, ezt tudja csinálni, ez az útja. Velünk is í­gy van ez. Nem fogunk pusztán anyagi sikerek reményében beállni a sorba és trendi szart gyártani. A jó zenére előbb utóbb rátalál a saját közönsége minél szélesebb körben és mi bí­zunk abban , hogy egyre többen veszik észre, hogy mi nem viccelünk. Patinás hard rock csapatok ex-tagjaiból verbuválódott a csapat nagy része. Mindenki hozott valamilyen hatást a régi bandájából? Befolyásol titeket ez a sokfajta zenei múlt? Ez egy új társulatnál természetes. Hozzuk magunkkal a saját értékeinket és kí­váncsiak vagyunk az új hatásokra, amiket az új társaktól kapunk. Nagyon izgalmas és érdekes dolog egy zenekar összeérési folyamata. Kalapács Józsi ezek mellett eddig nem igazán utazott ebben a műfajban - a rockszí­nházi fellépésektől eltekintve. Igényel ez a fajta zenei stí­lus egy más fajta beállí­tódást, esetleg éneklési technikát, mint a heavy/power metal? Ez az előző kérdésed szűkí­tett folytatása. 🙂 Közel van egymáshoz a metal és ez a rockzene, de valóban sok mindent máshogy kell megformálni és ennek sokszor technikailag is más módon kell nekiállni. Ehhez nyilván hozzátartozik egy fejlődési folyamat, mert sokkal árnyaltabb éneklést kí­ván tőlem ez a műfaj. Ez megint egy izgalmas kihí­vás, a próbákat is nagyon élvezem. Példaértékű a csapat menedzselése, a honlap szép, a kapcsolattartás a szakmai médiával folyamatos. Ki ennek a fő mozgatója a csapatban, esetleg közös munka eredménye? A menedzselési agilitás főleg a Zserbó erénye. Ő a munkában mindig maximalista és a promóció pátyolgatását is munkának tekinti, szükséges rossznak ugyan. Pontosan mi volt az oka, hogy Váry Zoli elhagyta a csapatot? Egyre több buli volt, ahol helyettes dobossal voltunk kénytelenek játszani, hiszen a Kiss Forever Band nagyon sokat játszik. Beszéltünk Zolival, hogy állandó dobost szeretnénk. Ő ezt sajnos nem tudta és akarta vállalni teljes erőből, ezért kénytelenek voltunk váltani. Zoli állandó tag marad, ha van rá mód, bármikor szí­vesen látjuk a bandában, hiszen azon túl, hogy jó barát, univerzális zenész, gitározni és énekelni is fog nálunk. Így lesz ez a Wigwamban a II. Hard Találkozó keretében is. Hogy érzi magát az új arc, Donászy Tibi a zenekarban? Nagyon szereti ezt a zenét, amit játszunk, inspirálják a dalok, zeneileg is kihí­vásnak tartja és emberileg is nagyon jól kijövünk. Nem is tudom, lehet-e a Tibcsivel haragban lenni, annyira jó arc. Csillag Endre tagja a Hard zenekarnak, vagy csak időnként fog Veletek együtt zenélni? Aki ismeri a Csukát, jól tudja, micsoda tűz van a játékában, amellett, hogy komoly tudással is bí­r. Nehéz viszont bármit egyeztetni vele, mert olyan fokon pörög és annyi mindenbe belevág, hogy néha úgy érzem, még ő sem tudja, mit akar. A jövőben bármi lehet, de a közeliben nem hinném, hogy vendégségen kí­vül bármi lehet részéről a Hard-ban. Igazi veterán harcosok vagytok, profi zenészek. Mennyire bí­rjátok , illetve igénylitek e a "rock'n'roll életmódot?" Ez még az ifjú szervezetet is próbára teszi, hát még a veteránokét. Kí­vánjuk, igényeljük, de már nem úgy bí­rjuk. 🙁 Ki ne próbáld! 🙂 Tervezitek e feldolgozások lemezre vitelét, mint ahogy az ma olyannyira divatos? Annyira nem tervezgetünk ilyesmit előre. Koncerten rendszeresen előveszünk a vendégeink kedvéért valamit, de lemezen a saját dalainkat szeretnénk sokszorosí­tani. A Rázd meg is az én fejlövésem volt, mert annyira szí­vesen elnyomtam volna már valahol és itt volt az alkalom. A Hard Rock Magazin és a Hard zenekar (immár másodszor) közös szülinapi bulira szervez január 20-án a Wigwam Rockklubban. Készültök valami meglepetéssel erre az eseményre? Persze nem kell lelőni a poént! Igen A sztárvendég Balázs Fecó lesz.Fellép még velünk Szendrey Szasza,és a Mirigyes Sipos Peti is. Úgy tudom, Ti is készültök valami meglepivel. A két bemelegí­tő zenekar a Cherokee és a Fade Out lesz. Lesznek e dalok az új albumról a januári bulin? Több új dal is lesz. Itt-ott játszottunk már a készülő új album dalaiból, de lesz olyan is, amit még nem. Épp most készült el egy vadiúj rock'n'roll vidámság, amit nagyon szeretünk. A cí­me: Forevör. 🙂 Hasonló lesz a zenei irányvonal, mint az első lemeznél? El lehetne árulni némi információt az "újszülöttről"? Esetleg pár műhelytitkot? Nincsenek nagy titkok. A próbahelyen kapják a végleges formát a dalok, í­gy mindenki jól bele tud szólni a dalokba és azon vagyunk, hogy jó dolgok süljenek ki az egészből. Az biztos, hogy nem számí­tógépen szerezzük a dalokat. Nagyobb mértékben vontuk be a Barbaró Attilát a szövegí­rásba, mert nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Hogyan folyik nálatok a számok í­rása, a zeneszerzés? Az előbbiből is látszik, hogy nálunk az alapötletet lehozza a szerző, aztán együtt öntjük végleges formába. Az ének dallamok terén a Zserbó és a Frí­ a fő támaszom, de alapjában teljesen az ösztöneinkre hagyatkozunk. Tervezitek e magyarországi piacon kí­vülre jutni, esetleg angol nyelvű anyagot kiadni? Nem tervezzük, de ha kijut és tetszik, annak örülünk. 🙂 Sportolni szoktatok? Mi a kedvenc hobbitok a zenélésen kí­vül? Zserbó úszni, teniszezni, korcsolyázni szokott, Frí­ futni szeret, Tibcsi hetente hétszer dobol. Brumi az üveget emelgeti, én pedig mostanában néha eljárok a Stadion szálló konditermébe, ahol vagy az uszodában vergődök, vagy a kardio gépeken fuldoklok. Hogyan tolerálja a család a gyakori koncertezésből adódó távollétet? Frí­ és Brumi magányos harcos, nincs ki veszekedjen velük. Tibcsi igazi jófiú, bulik után siet haza és úgy hiszem, jól tolerálják otthon. Zserbónál is minden rendben. Én már egy egész nagy családot elbuktam és ebben benne van a rock'n'roll keze is. Most viszont úgy érzem, megtaláltam az igazit, a feleségemmel nagyon jól vagyunk, mindkettőnknek fontos a másik kiteljesedése és nem korlátozzuk egymás szabadságát. Tehát a bandánál minden rendben. Melyik buli volt a legjobb eddig a Hard "élete" folyamán? Volt e esetleg olyan koncert, ami kevésbé sikerült, vagy nem szí­vesen emlékeztek vissza rá? Mindenkinek van jó és rossz emléke bulikról. Nem mindig az a jó buli, amelyiken rengetegen vannak. A hangulat sokkal fontosabb. A negatí­v csúcsunk talán Pécsen volt, a Toxyc clubban, mégis az egyik legjobb hangulatúra sikerült, vagy a Josefinában szoktunk igazi házibuli hangulatban lenni. Aztán nagy élmény volt a Deep Purple előtt játszani is. Nekem a legrosszabb emlék talán a 2005-ös Szigeten történő debütálásunk volt. Még nem volt igazán kész a banda én viszont már eléggé kész voltam, mire szí­npadra kerültem. Sem a hangulat sem a minőség nem volt tökéletes. Tudnátok mondani valami érdekes sztorit, ami veletek történt meg? Nem haj, ha nem szalonképes, majd kivágjuk ha-ha. A Brumi önmagában egy érdekes sztori. Egy egészen új, nagyon hangulatos székesfehérvári helyen, a Bányában önállóan előadta a komplett Rolling Stones zenekart, énekelt, táncolt, gitározott és még ki tudja, mit nem művelt. Fetrengtünk a szí­npadon a röhögéstől és a közönségben is többen rosszul lettek. 🙂 Aztán zenében is mindig összejön valami. Amikor a Tibcsi bekerült a bandába, az első koncerteken még nem mindig vágta, hogy melyik dalt konferálom fel, viszont a többségét ő kezdi. A Devils MC motoros találkozóján aztán úgy esett, hogy én mondtam, hogy "Égni kell", a Tibcsi elkezdte az "Ahogyan élsz"-t, a banda egyik fele ezt kezdte el, a másik azt és másodpercek múlva már égtünk is. Hál'stennek a közönség megbocsátó volt. Köszönjük a beszélgetés és találkozunk Január 20-án a Wigwamban, ahová várunk szeretettel minden Hardert!