Bencsik Sándor: Csillag Leszel (DVD)

írta szakáts tibor | 2013.03.23.

Megjelenés: 2013

 

 

Kiadó: Retro Media

Weblap: 

Stílus: Hard rock

Származás: Magyarország

 

Zenészek
Bencsik Sándor P. Mobil P.Box Bill és a Box Company
Dalcímek
1. Diósgyőri Popfesztivál 2. Menj tovább 3. Csillag leszel 4. Kétforintos dal 5. Szerelmed napsugara 6. A harmadik kő a Naptól 7. Hosszúlábú asszony 8. Ómen 9. Csizma az asztalon 10. Másnak szól 11. Fekete bárányok 12. Örökmozgó lettem 13. Johnny B. Goode 14. Ha megszólalnál 15. Másnak szól a dal 16. Fantomlány 17. Miskolc 18. A 4 Rocktenor 19. Csirkepaprikás 20. Valami Rock & Roll 21. A Főnix éjszakája 22. Pandora's Box 23. Gitárpárbaj intro 24. Gitárpárbaj 25. Utolsó cigaretta 26. Örömóda 27. Für Elise 28. Nekem ne mondd 29. Rock & Roll 30. Maradj a vonalban 31. Szabad madár 32. Hosszúlábú asszony 2. 33. Nincs más út 34. A zöld, a bí­bor és a fekete 35. Egyszer az életben
Értékelés

Hú, de nagyon nehéz helyzetbe kerültem azzal, hogy elvállaltam ennek a kiadványnak az értékelését. Mondjuk nem is volt kétséges, hogy magazinunknál kire jut ez a feladat, így Bencsik Samu nagy rajongójaként nem is utasíthattam vissza a felkérést, de nem árulok el vele nagy titkot, igencsak megbántam. Megbántam azért, mert nem csak plátói a rajongásom, hiszen volt szerencsém személyesen is ismerni a kiváló muzsikust, sőt szinte minden formációjában látni is. Nekem Samu a „radicsom”, és bár Béla fantasztikus kvalitásait nem lebecsülve, mégis azt kell mondjam, Bencsik ebben a nagy gitárhőseink témában, időnként erősen mellőzve van az angyalföldi virtuózzal szemben. Talán ennek az oka az is lehet, hogy bár Samu sem tartozott az elmúlt rendszer központilag ünnepelt sztárjai közé, mégis több lehetősége volt megmutatni magát, mint Radicsnak, így nem alakulhatott ki személyisége körül akkora mítosz, mint kollégája esetében. Pedig simán kialakulhatna, mert Samu valóban egy egyéniség volt. Neki nem csak tehetsége és gitártudása, de saját stílusa is volt, amit – ahogy mondani szoktuk – ha a tengerentúlon születik, biztos jobban tudott volna kamatoztatni. De sajnos – vagy talán szerencsénkre? – Bencsik magyar volt, itt alkotott és ez lett a veszte is. A történetét talán már mindenki ismeri, illetve lehet, hogy soha nem ismerjük meg.

Viszont most térjünk vissza eme írás lényegére, nevezetesen egy DVD-re, ami nemrég jelent meg a „Nagy P” sorozatban, Schuszter Lóránt gondozásában. A kiadványt kézbe véve elsőre azt lehet látni, hogy egy igényes munkával van dolgunk. Nem túl bonyolult, de szép a borító és a benne található booklet is már több annál, amit megszokhattunk hasonló esetekben. A korongon található tartalomról már nem ez a véleményem. A hátoldalon felsorolt 35 dalból talán ha öt-hat, ami valóban elhangzik a korongon, annak is a nagy része a P. Mobil egykori Fradi-pályás koncertjéről, amit nem is egészen értek, hogy kerül ide? Nem mondom, hogy nincs létjogosultsága, de tekintettel arra, hogy Samu akkor már sajnos régen nem volt köztünk, ráadásul a P. Mobilt még ennél is régebben elhagyta, így nem vágom mit is keresnek ezek a felvételek egy Bencsik Sándor emlékkiadványon. A többi felvétel nagy többsége gyűjtői és Lóránt archívumában fellelt csodák, amiket még a rossz minőségük ellenére is szívesebben néztem volna végig, mint a sok dumát, amit már több dokumentumfilmben láthattam.

Tudom, már az is csoda, hogy ez a DVD megjelent és biztos vagyok benne, hogy az előállításának a költségvetése is véges volt, de mégis nekem, mint kritikusnak – nem mellesleg rajongónak –, élnem kell ebben az esetben a kritikával. Az összevágott anyagok hangminőségén valószínű nehéz lett volna változtatni, de a hangerejét összehúzni ma már egy számítógéppel és egy közepes programmal is meg lehetett volna oldani. Tulajdonképpen itt más nem történt, mint egy vágás a rendelkezésre álló és kiválasztott anyagokból, ami egy ilyen kiadvány esetében úgy gondolom nagyon kevés. Talán jobb lett volna a 35 dalt egy az egyben feltenni egy korongra és egy másikra az egykori zenésztársak, családtagok, rajongók emlékezéseit. Így kerekebb, élvezhetőbb lett volna és nem mellesleg a legfontosabbról, a muzsikáról szólt volna a nagyobb rész. Talán Samu is ennek örült volna jobban.

Pontszám: 0

Legutóbbi hozzászólások