Mecca: Undeniable

írta meszo | 2011.11.28.

Megjelenés: 2011

Kiadó: Frontiers Records

Weblap: http://www.facebook.com/MeccaTheBand

Stílus: AOR

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Íme egy újabb alkotás 2011-ben, a dallamok viadalában! A Mecca zenekar friss albumáról van szó, amely bár a második a sorban, mégis akár a visszatérő lemez jelzővel is illethetnénk, hiszen Joe Vana és társainak debütálása még 2002-ben, vagyis bő kilenc évvel ezelőtt történt meg. A stílus hívei rögtön megkedvelték a korongot, hiszen a produkció magas szintű „AOR kvalitása” mellett a hitelesség is biztosítva volt, köszönhetően olyan neveknek, mint David Hungate, és Fergie Frederiksen, akik egykoron a Toto sorait erősítették, illetve a Survivor hajdani dalíró mestere, Jim Peterik is jelen volt az album elkészítésekor. A kilenc esztendős várakozásnak sajnos megvoltak az okai, melyek közül a legsúlyosabb Bryan Mitchelle társproducer, illetve hangmérnök kolléga hirtelen bekövetkezett halála volt. Azonban most végre megérkezett a várva várt melodikus rock jutalom!

A projektfelelős, Joe Vana természetesen ezúttal is igazi profikkal vette körül magát. Így természetesen jelen van a megszámlálhatatlanul sok helyen mozgó melódiamágus, Tommy Denander, de tiszteletét teszi egy igazi veterán, Tony Levin is. Ez pedig már alapjaiban véve egy megfogalmazhatatlanul professzionális, és magabiztos érzetet ad a produkciónak, ami miatt egy erős vetélytársává válhat a stílusában nem rég megjelent kiadványoknak. De persze ehhez megfelelően magas színvonalú dalok is szükségesek. Nos, azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, a szerzemények minősége bizony bőven az elvárt szint felett van, az album címét idézve: „tagadhatatlan”. Innentől pedig már csak az ember ízlése lehet meghatározó. Nézzük hát, mit is ad nekünk a Mecca!

Mindenféle szöszmötölést mellőzve nyit a Perfect Worldcímű szerzemény, amely rögtön megmutatja, hogy mit is kapunk ebben az ötven percben. Intelligensen kezelt melódiák, érett hangszerelési megoldások, illetve a dalokat tökéletesen interpretáló hang. Merthogy Joe Vana hangjában minden megvan, ami ebben a műfajban egy énekesnél fontos lehet, a technikai képzettség mellett jelen van a megfelelő érzelmi töltet is, ami igazán hitelessé tud varázsolni egy adott dalt. A remek nyitás után a Closing Timeismét egy tökéletes szerzemény, itt kissé előrébb lép a gitár, amely főként a refrénben mutatkozik meg egy Talisman hatású riff képében. A Ten Lifetimescímű szerzeménnyel egy kicsit líraibb vizekre evezünk, a dal kitűnő, azonban itt kitérnék arra a dologra, amely számomra az album egyetlen hibáját jelenti. Ugyanis az anyag közepe felé egymás után több lírai dal is helyet foglal, és érzésem szerint összességében kicsit sok is, tekintve, hogy a korongon összesen 11 tétel kapott helyet. A líraibb momentumok persze egyenként mind remekül sikerültek, tehát ugyanúgy képes vagyok élvezni a Life’s Too Shortszinte meditatív világát, a refrénjében kissé REO Speedwagon-t megidéző Did It For Lovehat percét, vagy épp a Deceptive Cadence romantikáját. Azonban a W2W remek középtempója hallatán akaratlanul is az jut eszembe, hogy ilyesmi témából egy-kettő még bőven belefért volna a zenei anyagba, mondjuk a kissé paneles címadó szerzemény helyére.

Azonban ami egyértelműen elismerendő, hogy a dalok végig egységesen magas színvonalúak, és a Mecca száz százalékig érzi a stílus lényegét, így más belekötnivalót keresve sem találhattam volna.

Pontszám: 8