Sphere Of Souls: From The Ashes

írta Philosopher | 2006.06.25.

Megjelenés: 2006 április 21

 

 

Kiadó: Lion Music

Weblap: www.sphereofsouls.com/

Stílus: progresszí­v metal

Származás: na

 

Zenészek
André Vuurboom - ének, gitárok Kees Harrison - basszus Rob Cerrone - gitár Anand Mahangoe - gitár Ruud van Diepen - dob Joost van den Broek - billentyű
Dalcímek
From the Ashes... Sweet Sorrow Loss Beneath the Surface Empty Until Death Do Us Part Extinct Room 9 No Salvation Untruth Lies Inc. Room 6 Epilogue Játékidő: 58 perc
Értékelés

Hell kollega hagyományaihoz méltóan első utam a csapat honlapjára vezetett, ami a kliséhegynek számí­tó "Welcome... to the darker side of the human soul" felszólí­tással fogadja a betévedt idegent. Aztán mindjárt még egy számat mosolyra húzó mondat: "You are welcome to visit, but stay on the path and don't get lost in the dark..." No, jól van, a szép megjelenés azért feledtetni tudja ezt a két mondatot ;-). De ugrok is a bióra, mit lehet vajh tudni erről a roppant szimpatikus progmetalt játszó csapatról: A csapatot 2004-ben az éppen a Sun Cagedből távozó André Vuurboom alapí­totta majd rögtön csatlakozott is hozzá az egykori Autumn Equinox basszeros Kees Harrison és André egykori zenésztársa a SC-ből, Patrick Gerritzen dobos (ex-Imperim). Joost van den Broek, aki hasonlóképpen épp elagyta az SC-t ugyancsak érdeklődést mutatott a project iránt, í­gy elvállalta a billentyűs szerepet és ő lett az első album producere is. Aztán utolsó lépésként a gitárvirtuóz Anand Mahangoe lépett be a csapatba. Ő felelős az állat progszólókért. André hamar neki is látott a számí­rásnak és amikor kész volt valamivel, küldte a társaknak. Ebben az időben találták meg az ideális tagot a ritmusgitárosi posztra, tehát Rob Cerrone csatlakozott a bandához. 2005 elején aztán kiderült, hogy Patrick Gerritzen nem igazán tudja összeegyeztetni dolgait a bandával, í­gy ő távozni kényszerült, helyére pedig Kee egykori zenésztársa az ex-Autumn Equinox dobos Ruud van Diepen állt - illetve ült. Nos, tehát ennyit a bioról, jöhet az anyag. Be kell valljam, már az első hallgatásra vissza tudtam volna tolni a zenekart valahová a Sun Caged bemutatkozó albuma és a Dreamscape End of Silence albuma közé, ezért meg sem lepett a bioban olvasható SC-s párhuzam. Nos, hogy milyen zenét játszik a Sphere of Souls? A srácok azt a fajta progmetalt nyomják, ami még bőven a "fogyasztható" kategóriába tartozik - gondolok itt bonyolultságra. Zenéjüket erősen átjárja a nagy ősök iránti tisztelet (DT). Nekem leginkább az tetszik a srácok zenéről alkotott felfogásában, hogy nagyon finom módon komponálva játszanak. Tehát úgy tudnak kemény zenét játszani, hogy nem az jön ki a hangszórókból, hogy "húúú, öcsém, mi milyen keményen nyomjuk". Nagyon finom dallamokkal operálnak a srácok, és kétségtelen, hogy André hangja kifejezetten illeszkedik erre a finom zenére. Nagy örömömre viszonylag sok helyen keleties dallamokkal varázsolnak a muzsikusok, ami megint csak roppant mód illeszkedik erre az elegáns dallamvezetésre. Legjobb példa erre mindjárt a nyitó From The Ashes. Végül is ha egyetlen számmal akarom bemutatni a csapatot, elég, ha a figyelmeteket erre a nótára fókuszálom. Ebben minden benne van, amit a csapatról érdemes tudni. Ideális kezdőnóta, ideális cí­madó tétel. Egyébként a csapat honlapján van két sample, amit meg lehet hallgatni, tehát most megtámogatom ezt a vérszegényecske kritikát két linkkel: No Salvation Untruth

Pontszám: 9

Legutóbbi hozzászólások