Die Apokalyptischen Reiter: Moral & Wahnsinn

írta Tomka | 2011.03.29.

Megjelenés: 2011

 

 

Kiadó: Nuclear Blast

Weblap: www.reitermania.de

Stílus: DAR-metal

Származás: Németország

 

Zenészek
Fuchs (aka Eumel - Daniel Täumel) - ének Ady - gitár Volk-Man (Volkmar Weber) - basszusgitár, vokál Dr. Pest (Mark Szakul) - billentyűk Sir G. (Georg Lenhardt) - dob
Dalcímek
1. Die Boten 03:28 2. Gib dich hin 03:51 3. Hammer oder AmboíŸ 03:34 4. Dir gehört nichts 03:03 5. Dr. Pest 03:54 6. Moral & Wahnsinn 03:12 7. Erwache 03:33 8. Heimkehr 01:45 9. Wir reiten 03:57 10. Hört auf 03:30 11. Ein liebes Lied 03:14
Értékelés

Különcnek lenni a fémzene-iparban bizony kifizetődő vállalkozás: ha a mainstream siker szele nem is csapkodja naponta arcon a normaszegőket és formabontókat, ellenben a kultikus státusz nagy valószí­nűséggel garantált. Az apokalipszis germán lovasai pár évvel meg is előzték a manapság egyre szélesebb körben dí­vó eklektikus tendenciát, miszerint a tuti siker receptje minél többféle és minél eltérőbb műfaj összeházasí­tása. Persze, kell is az újí­tás, a hasonszőrű próbálkozásokból idővel egészen új és önállóságra szert tevő irányzatok is kibontakozhatnak, de a sokszí­nűség magában rejti azt a veszélyt, hogy a produkció széteső, esetleg követhetetlen vagy nehezen befogadható lesz. Nos, a Die Apokalyptischen Reiter lazán kijátsszák ezeket a veszélyeket: dallamosabbak, mint sok power metal banda, néhol durvák, mint a thrash vagy death metalos különí­tmények, és legalább olyan radikálisak, mint egy blues-black metal zenekar. A téves közvélekedéssel szemben egyáltalán nem death metal együttesről van szó (a Metal Archives kategorizálása gyenge és megtévesztő próbálkozás), "extrém" gyökereiket már jó pár éve megszelí­dí­tették, és legalább a 2004-es 'Samurai' óta egy, akár számonként más-más műfaji közegből merí­tő, ám határozottan egységes stí­lust képesek felmutatni. A zenei enyv, ami összetartja a különböző inspirációkat, elsősorban Fuchs frontember, és az ő zseniális orgánuma, aki - legyen szó folkos melódiákról, thrashes zúzdáról, vagy éppen német operai hagyományokról - mindig populáris, jellegzetesen németes és kifejezetten nagy í­vű, neadjisten, epikus vokáltémákkal pakolja tele a dalokat. A 'Samurai' még gyakran váltakozott az egyértelmű death metal, és az ettől szélsőségesen eltérő, például a reagges (Lazy Day) vagy éppen punkos (Die Sonne Scheint) dalok között, ám a 2006-os 'Riders on the Storm' - amely méltán az egyik leghí­resebb és legnépszerűbb DAR-korong - tökéletesre és zökkenőmentesre csiszolta a stí­luskeveredést. Valahogy í­gy: Azóta kiadtak még egy remekbeszabott nagylemezt ugyanebben a zenei vénában ('Licht'), és körülbelül egy hónappal ezelőtt megérkezett az újabb DAR-eresztés, ami szintén a jól bevált receptre épí­t. A tradicionális metal formulára olykor indusztriális riffelést, máskor extrém stí­lusokra jellemző hipergyors dobtémákat húznak fel, de mindig, minden számban kapunk fülbemászó, átvezető gitármelódiákat (esetleg egy-egy szólót), piszkosul jól eltalált, akár rockos riffeket, és egész egyszerűen ellenállhatatlan énekdallamokat. Miután a Die Apokalyptischen Reiter megalapozta legfrissebb identitását a 'Riders on the Storm' és a 'Licht' cí­mű lemezeivel, ezúttal nem volt más dolguk, minthogy í­rjanak 10-11 dalt, amik megütik a korábbiak szintjét. Sikerült. Ilyen egyszerűen. A bejáratott formula persze még nem jelentene garanciát, a 'Moral & Wahnsinn' viszont csak annyiban maradhat el elődeitől, hogy ez már a 3-4. dalcsokor ebben a stí­lusban. Apró finomságok azért most is akadnak. Mí­g a Die Boten szerkezetében szinte egy az egyben az előző két lemez nyitószámait (Friede sei mit dir, Es wird schlimmer) idézi, addig a Gib ich din "fütty-dallamával", a Die gehört nichts karnevál-hangulatával, a koncerteken szadomazo ruhákban pompázó billentyűs művésznevét viselő Dr. Pest pedig darkwaves-elektronikus alapdallamaival és gyászos hegedűjátékával tűnik ki. Töltelékdalnak ezúttal sem jutott hely (a 37 perces játékidőben ciki is lett volna), a bluesos beütésű Hammer oder AmboíŸ, a tradicionálisabb hangvételű és rendkí­vül slágeres Erwache, az instrumentális, melankolikus Heimkehr, vagy a Rammsteint is leköröző zúzdát felvonultató Hört auf mind a 'Moral & Wahnsinn' kiemelkedő pillanatai közé tartoznak. Szerencsére a múltkori 'Licht' után ezúttal is megmaradtak a német nyelv exkluzí­v használatánál, ami sokkal jobban áll nekik, mint az angol; ráadásként pedig nem érheti panasz a borí­tót sem, ami tökéletesen tükrözi a zene ironikus, kaotikus és extrém jellegét.

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások