Hawkwind: Blood of the Earth

írta TShaw | 2010.07.03.

Megjelenés: 2010

Kiadó: 

Weblap: http://www.hawkwind.com/

Stílus: Space rock

Származás: UK

Dalcímek

Értékelés

A 2010-es év derekán büszkén jelenthetem a hajónaplónak, hogy a Hawkwind köszöni szépen, jól van, él és virul, alkotókedve cseppet sem hervadt el az elmúlt évek szünetében, sőt, sikerült összehoznia egy olyan lemezt, mely bizarrságával, mindenféle szabályt felrúgó elrendezésével és behatárolhatatlan stí­lusával határozottan azt az érzetet kelti a hallgatóban, mintha a nyolcvanas évek első felében, esetleg a hetvenes évek végi Calvert-érában járnánk. Kérem szépen, ilyennek kell lennie a modern Hawkwindnek! Itt bizony a normális formákat, dalszerkezeteket, mindent, amit alapjáraton megszokhattunk, el kell felejteni. A lényeg nem a slágereken, a húzós, vagy nem húzós dalokon van, egészen másról szól mindez. A közel egy órás lemezt egyben is lehet értékelni, de a dalok külön-külön is megállják a helyüket, éppen csak tudni kell őket értelmezni. Kicsit olyan ez az egész, mint egy üzenet valamelyik távoli, idegenek által lakott bolygóról, amit először meg kell fejteni, aztán lefordí­tani a földi nyelvek egyikére. Ez a csapat bizony mindig is elrugaszkodott kicsit a rockzene hagyományos kereteitől. Mondhatni, Dave Brock egyetlen szabálya az volt, hogy nincs szabály, bármit meg lehet tenni, a hangsúly a hitelességen van. És a Hawkwind végtelenül hiteles, hiszen absztrakt és avantgárd zeneiségét negyven éve műveli változatlan szí­nvonalon, a különbség általában csak annyi a különböző lemezek között, hogy néha a kelleténél bizarrabb utat választottak maguknak. A 'Blood Of The Earth' pedig nagyjából abba a szintén kissé túlzottan bizarr időszakba kacsint vissza, amikor a banda zeneiségében egyre nagyobb teret kaptak a szintetizátorok és az elektromos hangszerek, a slágerességet pedig úgy igyekeztek kerülni, mint a tüzet. Ebből adódóan első hallásra a 'Blood Of The Earth' is egy hosszú, nem feltétlenül egybefolyó, de nagyon erősen összetartó dallamfolyam, ami misztikus, űrből érkező témákból áll össze. Már a kezdés is afféle intrónak tűnik, pedig a közel hatperces Seahawks tökéletesen megállná a helyét az album közepén is, a hangulatkeltő dalból pedig úgy bontakozik ki a cí­madó nóta, hogy az ember azt hiszi, ez még mindig csak a felvezetése valaminek. Pedig ez már az album java, a maga teljes valójában. Az első klasszikus értelemben vett dal a Wraith, amiben végre meghallani a jellegzetes Hawkwind gitárhangzást. A basszusgitár is úgy szól, mintha maga Alan Davey pengetne, pedig a Lemmyt helyettesí­tő kolléga már egy ideje nem tagja a bandának. Az album további részében pedig a fentebb már emlí­tett módon az elektronikával fokozottan kacérkodó Hawkwind kel életre. Gyenge pontot igazából nehéz kiemelni ebből az űrporból összegyúrt masszából, ahhoz túlságosan bizarr és elvont az egész. Egyedül talán a hetvenes évek első feléből származó You'd Better Believe It cí­mű dalnál lóg ki kicsit a lóláb, ami kicsit erőtlenre sikeredett az eredetijéhez képest. Összességében ez az album a klasszikus Hawkwind életmű tökéletes folytatása, bár őszintén szólva, nem az az irányvonal, amit én igazán kedvelek. A zenekar háza táján általában felváltva jelennek meg a legalább egy, vagy több slágerrel bí­ró albumok ('The Chronicles...'; 'Space Bandits'; 'Electric Teepee'), és az inkább a hangulatra alapozó anyagok ('The Xenon Codex'; 'Choose Your Masques'). A 'Blood Of The Earth' ez utóbbi irányvonalat követi, és negyven év ide, vagy oda... majdhogynem tökéletesen! Pontozni azonban nem fogom őket, mert ez a zene nem feltétlenül vág a Hard Rock Magazin profiljába. Legyen elég annyi, hogy akinek van kedve és bátorsága valami bizarr dologgal kikezdeni, az ezzel a lemezzel kezdjen kacérkodni.

Pontszám: 0