Decadence: When Angels fall

írta garael | 2006.04.02.

Megjelenés: 2006

Kiadó: szerzői kiadás

Weblap: www.decadence.hu

Stílus: gótik-heavy metal

Származás: Magyarország

Zenészek

Gaál Gábriel - ritmusgitár Harsányi Gábor - szólógitár, vokál Kocsis Krisztián - dobok Ráczkevi Imre - ének Sóos Kálmán - basszusgitár Vasas Edit - billentyű

Dalcímek

Intro Night of the Lycan Dream again Nightqueen Secret Door Sign of God Light's Bearer

Értékelés

A Decadence nevű karcagi csapat úgymond váratlan rajtaütéssel küldte el hozzám második munkáját, mindenféle előzetes hadüzenet nélkül. Bevallom, az egyeztetés hiánya kissé el szokott kedvetleníteni, úgyhogy nem is nagyon törtem magam az anyag meghallgatásával, pedig istókuccse, becsülöm, ha megtisztelnek vélemény kérésükkel a csapatok. Aztán kaptam is egy rákérdező levelet a csapattól, mire megszólalt a lelkiismeretem, és nagyot sóhajtva beraktam a lejátszóba a lemezt.....hogy aztán bennem akadjon a sóhaj, mert a megszólaló anyag bizony előbbi hallgatást érdemelt volna. Nos, ha valaki nem tudná, eléggé dallampárti vagyok a metal zenei stílusokban, bár a jófajta riffek jelenléte is szükséges ahhoz, hogy maradéktalanul tudjam élvezni a hallgatott zenét. A kis intrót követően feldörrenő Night Of The Lycan ezért is emelte meg szervezetemben a szterozin nevű örömhormont: mézédes dallamok törtek fel, ám a gótik zenére általában jellemző melankólia nélkül, úgyis mondhatnám, true heavy-s spiritusszal robogtak végig lelkemen a barátságos refrének. Mégis, milyen is a Decadence zenéje? Az alap mindenképpen a már említett gótik, - és itt a Draconian Times-os Paradise Lost nevét kell, hogy megemlítsem - , kikhez hasonlóan azonban a heavy metal közönséghez is tudnak szólni. Emellett az említett példaképhez hasonlóan érzek némi death gyökeret a néha felbukkanó kapkodós témák (Dream Again), és a fel-felbukkanó torokköszörülde által, ám az összkép egyértelműen a dallam-mint a tomboldapártiak kedvencévé avanzsálhatja a Decadence-t. Már pedig ha én végig tudok egy olyan számot hallgatni, melyben hörögnek (ez persze az én korlátoltságomat jelenti), akkor ott nagyon oda kell tenni a melódiákat- melyet a csapat igazán kiemelkedő tehetséggel valósít meg. Az énekes, Ráczkevi Imre kellemes orgánuma megfelel a műfaji követelményeknek, a gitáros és a dobos precíz összjátéka gyakran a heavy metal-t idézi, a billentyű játék pedig a háttérben , ám szervesen a zenébe integrálva nyújt remek hangulati aláfestést. Nekem különösen az utolsó, Light's bearer tetszett a maga heroikus énektémájával, néha kapkodós, a Blind Guardiant idéző riffjeivel, a hangulati váltásaival, és némileg "keményebbre vett" énekével.

Pontszám: 9

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Herr Wolf on Accept – Inkább Hulk ez a Frankenstein, de nem baj, ha a zene jó hangos!: “Szevasztok! Ma 10 óra után már a birtokomban volt az új album minden verzióban (CD, Bakelit). Négyszer hallgattam ma meg…”
Herr Wolf on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “T. Asoka! Ha nagyon ott akarsz lenni, akkor rém egyszerű!!! Maradj itthon és gyere!!!”
asoka on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “Én nagyon ott akarok lenni, csak pont akkor leszek külkföldön. Nem tudom mit csináljak.”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “No! Akkor megvolt a müncheni és tegnap előtt a bécsi buli is!!! Egészen BRILLIÁNS koncertek voltak. Nem lehet belekötni!!! …és…”
Herr Wolf on Saxon: Hell, Fire And Damnation: “A turné elindult. Láttam élőben a Glasgow-i és Dublini bulit. Brutálisan parádés koncertek voltak. A Saxon 4 új dalt játszik,…”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “A turné elindult és nehéz illetve NEM lehet belekötni. Nem rég értem haza Dublinból. Láttam a turné első ( Glasgow)…”
Herr Wolf on Bon Jovi – 40 év már maga az örökkévalóság?: “A dal elsőre nem rossz, de Bon Jovi hangja sajnos nem frankó! Koncerten borzalmasan rossz.”
Herr Wolf on Winger – Budapesttől is búcsúznak: “Ez egy brutálisan jó hír! Nem gondoltam volna, hogy akár 1x is, de eljönnek hozzánk! Kötelező koncert!!!”