Toto: Falling In Between

írta Hard Rock Magazin | 2006.01.23.

Megjelenés: 2006.

 

 

Kiadó: Frontiers

Weblap: www.toto99.com

Stílus: AOR

Származás: USA

 

Zenészek
Bobby Kimball-ének Steve Lukather-gitár, ének David Paich-billentyűs hangszerek, ének Greg Phillinganes-billentyűs hangszerek, ének Simon Pillips-dobok Mike Porcaro-basszusgitár Közreműködő muzsikusok: Joseph Williams-vokál Steve Porcaro-billentyűs hangszerek Lenny Castro-ütőhangszerek Ian Anderson-fuvola L.Shenkar-vokál Jason Scheff-vokál Roy Hargrove, Tom Scott-fúvósok
Dalcímek
Falling In Between Dying On My Feet Bottom Of Your Soul King Of The World Hooked Simple Life Taint The World Let It Go Spiritual Man No End In Sight
Értékelés

-Halló! "50 perc boldogság KFT"? Jó napot kí­vánok! A maguk cége í­gér 100%-os hangulatjaví­tást? -Igen! Mindössze 50 perc alatt. Érdekli? -Igen, nagyon! -Akkor tessék feljönni. Nyitom a kaput. A tizenkettedik emeleten vagyunk. -Jó napot kí­vánok! -Üdvözlöm, fáradjon beljebb! -Hú, de szép itt maguknál. Gyönyörű ez a motí­vum, és felirat mindenhol. Kicsit keleties, kicsit az arab világot idézi. Nagyon megnyugtató és felkavaró egyszerre! -Köszönjük szépen. Sokat dolgoztunk rajta. -...de a szöveg! Toto? Ez az amerikai rock zenekar? Őket nagyon szeretem! -Az bizony! Tudja terápiánk alapját az ő új albumuk adja. 7 éve nem készí­tettek olyan anyagot, mely saját stúdiófelvételeket tartalmaz. Most azonban...de nem árulok el semmit, majd meghallja! -Egyre érdekesebb! Mit kell tennem? -Csak foglaljon helyet ebben a székben. Így...igen a lemezborí­tóval szemben. Fontos, hogy a terápia alatt mindvégig lássa a szimbólumot. Igen, ez az . Köszönöm! A következő fog történni. Tulajdonképpen beszélgetni fogunk. Ön is és én is a fejünkre helyezünk egy-egy fülhallgatót, majd elindí­tom a zenét. Ön lehunyja a szemét, és velem együtt hallgatja a dalokat. Közben beszélhet vagy kérdezhet bármiről, ami eszébe jut. Rendben? -Igen. Köszönöm. És mi fog velem történni közben? -Ezt nem árulhatom el! De garantálom, nem fogja megbánni. Meddig fog tartani a terápia? -Pontosan 49 perc 14 másodpercig. Van még kérdése, vagy kezdhetjük? -Köszönöm, készen állok! -Akkor indí­tsuk el az albumot! Kezébe adom a borí­tót. Terápiás szempontból jó, ha látja, mikor mi következik! -Köszönöm! Jaj, de izgulok! Az első dal. "Falling In Between." -Mondja kérem folyamatosan amit érez! -Szépen kezdődik! Hú, micsoda lendület. Hú, de kemény! -Igen, valóban meghökkentően indul az album. Ilyen kemény riffet (tujda í­gy hí­vják azt a gitár vezérmotí­vumot, melyet hall) talán még soha nem hallhattunk tőlük! -Közben ez a szép keleties dallam! Lebegős, olyan mintha egy hőlégballonban repülnék. Fantasztikus hangja van az énekesnek! Mekkora erő van benne! Ki Ő? -Bobby Kimball-nek hí­vják, és egyszer régen énekelt már a zenekarban, azután sok-sok év kihagyás után a "Mindfields" album felvételénél csatlakozott ismét a csapathoz. -A dal végén ez az instrumentális rész nagyon erős. Úgy érzem magam, mint ha egy forgószél közepén ülnék! Nem túl hosszú, már érkezik is a következő nóta. "Dying On My Feet".Ó ez a stí­lus már ismerősebb. -Igen. Finom blúzos indí­tás, aztán kicsit erősödik a nyomás. A gitár karcos hangja gyönyörűen ül a finom zongora futamokon. -Igen. Úgy érzem magam, mintha egy vitorlással szelném a habokat! Nagyon tetszenek ezek a ritmusváltások! Csodálatos ez a blues alapú gitárszóló. Itt a következő darab. Jó a cí­me: "Bottom Of Your Soul". Ez egy lassú dal lesz. Kellemesen, bársonyosan indul. De...ezt a dalt nem Bobby énekli, ugye? -Nem. Ő a gitáros. Steve Lukather. -Fantasztikus a hangja. Igazi megnyugvás. Káprázatos ez a vezérdallam. Mosolyognom kell tőle, olyan jól esik hallgatnom. Repí­t, mindjárt elszállok én is! Csodás! Jaj, de kár, hogy vége! "King Of The World". Keményen indul a dal, de aztán visszatér a "reptetős" hangulat. Hoppá! Megint egy másik hang! -Igen, ebben a csapatban szinte mindenki remek énekes is. Ő David Paich a billentyűs. Ha még emlékszik a nagy slágerre, az Afrikára... -Igen, persze. -No, azt is Ő énekelte. -Kellemes hangja van. De a reffrénben újra a "főhangot" hallom. Jó kis nóta ez is, bár egy kicsit talán halványabb, mint az eddigiek. Igazi sláger. A következő....Hooked. Nagyon "lazán" indul. -Figyelje meg ezt azt a jazz rockos basszusgitár húzást. "Elkövetője", Mike Porcaro. Sokáig testvére, Jeff Porcaro dobolt a zenekarban, de sajnos 1992 augusztusában elhunyt. -Erős dal. Hú, ez a gitárszóló, nagyon dögösre sikeredett. És...mi ez? Egy fuvola? -Bizony, bizony. A Jethro Tull nevű progresszí­v rock legenda énekese, fuvolása Ian Anderson közreműködik ebben a dalban. -Szerintem az album eddigi csúcspontja ez a pár perc. A következő dal a "Simple Life". Ismét egy lassú, ismét Lukather. Gyönyörű zongora felvezetés, bársonyos akusztikus gitár levezetés. Micsoda dallamok. Egy réten fekve látom magam, körülöttem virágok, lelkemben békesség, megnyugvás! Nincs semmi baj, minden tökéletes. Jaj, de kár, hogy máris vége. Mindössze két és fél perc volt. Húha!!!!!! Ez aztán a nagy váltás. Úgy érzem, a "Taint The World" képében egy vérbő "rákenroll" érkezett. Ezt is nagyon tudják. Bobby énekel, jók a vokálok. Óriási a ritmus. -Igen, a dobos szakmája egyik legjobbja. Simon Phillipsnek hí­vják. -Érdekes a középrész ezzel a széttöredezett effektes hangulattal. Minden dalba csempésznek egy kis meglepetést. Hatalmas a vokál is! Most felpörgetve érzem magam! Óriási! Ez a darab sem tart sokáig, már itt a funkys "Let It Go". Na, ne! Már megint egy új hang. -Az új tag. Greg Phillinganes billentyűs, énekes, aki az egyik legkeresettebb session zenész amerikában. Cher, Eric Clapton, George Benson. Csak néhány név, akikkel játszott. -...egy újabb tökéletes hang. A reffrén szárnyal! A középrészen sí­r a gitár. Kicsit keserédes hangulat. ...és megint a széttöredezett középrész! Már nehezen találok szavakat. Következik a "Spiritual Man". Már megismerem a hangokat. Először David Paich énekel, majd beszáll Bobby Kimball és Greg Phillinganes is. Finoman induló darab, erős vokállal. Olyan, mint egy fohász. Talán...gospel hangulat! Kellemes. Ó már az utolsó dal jön! "No End In Sight". -Igen a lemez záró nótája. Bobby Kimball és Steve Lukather duettje. -A lágy kezdés után beindul a darab, majd ismét visszavesznek a lendületből. Ismét azt a keserédes hangulatot érzem. Hallgatása közben egyszerre nevet és sí­r a lelkem. Nagyon jó nóta. Méltó befejezése ennek az albumnak. -...és vége! -Nagyon köszönöm. Alig tudok megszólalni. -Mi érez? -Nyugalmat, végtelen nyugalmat. Olyan mintha elszállt volna minden problémám. Ez alatt az ötven perc alatt száguldottam, ringatóztam, merengtem és gondolkodtam. És most tiszta az agyam. Boldog vagyok és derülátó! Minden tökéletes! Köszönöm! -Nagyon örülök! Kérem, mesélje el barátainak is, hogy a "Toto" terápián járt! Ajánlja nekik. Mondja el, hogy egy harminc éves zenekar megalkotta élete egyik főművét, mellyel koronát tett csodálatos pályafutására. Olyan muzsikát alkottak, mellyel lelkeket lehet gyógyí­tani, általa el lehet feledni ötven percre a hétköznapok szürkeségét és fájdalmát. Kell ennél több? Köszönöm, hogy itt volt. Ja.....várjon kérem! Hová lebeg? Fizetni ki fog?

Pontszám: 10

Legutóbbi hozzászólások