Exkluzí­v Interjú Molics Zsolttal! - Miért nem lesz Sámán koncert?

írta szakáts tibor | 2005.12.27.

Kizárólag a Hard Rock Magazinnak nyilatkozott Molics Zsolt (C.H.C., Sámán), a Sámán zenekar körül kialakult helyzetről. A karácsony utáni szakadó hóesés elől, Zsolt éppen költözés előtt álló otthonában, a dobozok között húztuk meg magunkat egy kiadós beszélgetésre. Hard Rock Magazin: Látom soka a munka! Molics Zsolt: Ne is mond. Egy ilyen költözködés egy rémálom, de hála Istennek, amit már régen szerettünk volna az most eljött. HRM: Na jó, akkor nem is szeretnélek sokáig feltartani, úgy hogy vágjunk rögtön a közepébe. Néhány hete csak az foglalkoztatja az embereket, hogy vajon miért marad el a Sámán koncert? M. Zs.: Kezdjük az elején a dolgokat. Amikor felvetődött a gondolata a Sámán dalok újra kiadásának, akkor Wéber Attus (Ossian) és én lelkesedtünk igazán az ötletért. Olyan lendülettel álltunk neki dolgozni, mint annak idején a kezdetekkor. Nem titok, hogy a stúdióban is Attus játszotta fel az összes riffet, és a hangszerelésben is száz százalékot nyújtott. A többiek már akkor jelezték, hogy nagyon sok az elfoglaltságuk, amit meg is tudok érteni, hiszen mindannyian a hazai metál élet krémjének számí­tó bandákban játszanak. Úgy gondoltam, hogy egy ilyen munka majd újra belendí­ti Őket is, és ha nem is egy újjáalakulás, de legalább egy nagy koncert belefér ebbe a projektbe. Nem í­gy lett. Egy ilyen jól sikerült lemez után a koncertre (főleg, hogy ez csak egy alkalomról szól) nagyon fel kell készülni. Ezt a terhet sajnos nem vállalták fel egykori zenésztársaim. Nagyon sajnálom. A koncert az én ötletem volt, í­gy én is mondtam le. Nem szerettem volna, ha a közönség csalódottan távozik. HRM: Nem nagyobb csalódás az, hogy elmarad a buli? M.Zs.: Szerintem azért nem nagyobb csalódás, mert ez a csapat í­gy szép emlékként marad meg a rajongók emlékezetébené. Nekem is volt olyan, hogy nagyon szerettem egy banda lemezét és elmentem egy koncertre, ami siralmas volt. Itt nagyon komoly gitártémák vannak, és ha egy gitáros erre nem tud felkészülni, akkor csak csalódás lehet. HRM: Azt mondtad, hogy szép emlék legyen a Sámán. Ez mit jelent, hogy nem csak elmarad ez a buli, hanem nem is lesz? M.Zs.: Ebben a felállásban valószí­nűleg soha. Bár tudom, hogy én szoktam énekelni azt, hogy "soha ne mond azt, hogy soha", de most mégis ezt kell mondanom. Ennek a csapatnak az erőfeszí­téséből ennyi jött most ki. Félreértés ne essék, nem neheztelek senkire. Megértem azt, hogy sok az elfoglaltságuk a többieknek, de itt sem lehetne félmunkát végezni. Nekem is ott van a Cool Head Clan, ami legalább annyi elfoglaltsággal jár. Tudom, miről beszélek. HRM: Megpróbálok még alkudni egy kicsit! Ha a későbbiekben, mondjuk nyáron egy nagy fesztiválra meghí­vnák a csapatot, akkor mi lenne a helyzet? M.Zs.: Nyáron sajnos már én sem érek rá, és Attus is az Ossiánnal biztos nagyon elfoglalt lesz. HRM: Azt gondolom, hogy a régi Sámán tagok is elismert és szeretett zenészek a maguk csapataiban, de itt igazán a közönség Téged várt vissza annyi év után a metáléletbe. M.Zs.: Ha ez tényleg í­gy van, akkor ennek nagyon örülök. Nekem szí­vem csücske a heavy metál. Gyerekkorom óta ezt a zenét szeretem és a mai napig ezt hallgatom. Egy-egy igazi jó bandát most is úgy tudok szeretni, mint egy lelkes tinédzser. Ahogy egy dal is mondja "Rockernek születtem", de ezt neked nem kell magyarázzam, hiszen együtt kezdtük annak idején és ez a szerelem megmaradt mindkettőnknek azóta is. Nagyon szeretném játszani ezeket a dalokat élőben. Gondolkozom is rajta, hogy a Cool Head Clan műsorában el fogunk játszani egy pár Sámán dalt ezután. HRM: Ez jól hangzik! M.Zs.: Azt gondolom a C.H.C.-ba belefér ez. Nézd, sok lemezt készí­tettem már életemben és arra jöttem rá, hogy ha tét nélkül tudsz egy albumot elkészí­teni, azok maradandó értékek lesznek. És arra is rájöttem, hogy a közönség is érzi ezt. Meghallgatják és érzik, hogy jókedvből készült az a lemez. Ha egy zenésznek rossz napja van, akkor ne menjen el a stúdióba, mert átjön az albumon, ha valaki csak kényszerből zenélte fel. HRM: Emiatt, a kvázi tétnélküliség miatt lett ennyire jó a Sámán lemez? M.Zs.: Igen! Itt nem voltak elvárások. Ezek a dalok a nyolcvanas években születtek. A mai világban bemennék egy kiadóhoz ezekkel a dalokkal, valószí­nűleg kirúgnának. A Hammernél ismerték, és annak idején szerették is ezeket a nótákat. HRM: Úgy gondolod, hogy ezek a dalok nem állják meg a helyüket a mai világban? M.Zs.: Mindenféleképpen megállják a helyüket, mert nagyon jó dalok, de ritka találkozni ilyen dalokkal mostanában. HRM: Talán pont ezért kellett, mert kitöltött egy űrt a magyar zenei palettán! M.Zs.: Igen. Gyakorlatilag hibernálva volt húsz évig ez az anyag, és itt jön be az-az ellentmondásos dolog, hogy tulajdonképpen mi a heavy metal? Én meghallgatok egy dalt, vagy megnézek egy klipet, és mindenre azt mondják, hogy heavy metal, pedig semmi köze hozzá. Én tudom mi a heavy metal. Heavy metal a Judas Priest az Iron Maiden a Saxon. Nem akarok senki megbántani ezzel, de ideje tiszta vizet önteni a pohárba. HRM: Ha most kéne alakí­tanod egy bandát a Sámántól és a Cool Head Clantól függetlenül, milyen stí­lusú bandát csinálnál? M.Zs.: Csak is originál heavy metalt! Talán azon belül is egy kicsit a power irányzathoz húzva. HRM: Hangzását tekintve figyelembe vennéd a mai elvárásokat? M.Zs.: Tudod mit mondok erre? Bár most szólna egy-két album úgy, mint a nyolcvanas években szólt egy lemez. Magyarországon sajnos még egyetlen rockzenekarnak sem szól úgy a lemeze, mint akármelyik AC/DC album. HRM: Mi ennek az oka? M.Zs.: Vannak jó hangmérnökök már itthon is. Én már találtam is egyet, nevezetesen Jaya Hari das személyében, viszont azt tudom mondani, hogy kint valahogy magasabb fokon művelik a rockzenét, mint nálunk. És ez minden tekintetben í­gy van. HRM: Szerinted, van annak realitása, hogy egyszer nálunk is legyenek zenei producerek? M.Zs.: Mivel ez is egy iparág, kénytelen lesz ez is fejlődni, mint ahogy minden ebben az országban. Ki fog ez alakulni, de nem holnap az biztos. Nem akarok panaszkodni, de mostoha körülmények vannak még most is a magyar rockzenei életben. Aki nem szí­vből csinálja nagyon hamar elvérezhet. Nagyon sok tehetség van ebben az országban, aki sajnos nem fog oda jutni ahová kéne neki. És itt nem arra gondolok, hogy a Hammerrel lenne gond. Ők felvállalták, hogy viszik a metal zászlaját, de egyedül Ők is kevesek. Nem tudják kiadni az egész ország metal anyagát. (he-he-he) Megdöbbennél mennyi jó banda van például vidéken. HRM: Nem lenne érdemes Nektek nagy "öregeknek" felkutatni ezeket a tehetségeket és segí­teni nekik? M.Zs.: Én szí­vesen csinálnám, de ha nagyon gyakorlatias akarok lenni, akkor azt tudnám mondani, hogy bizony sok pénz kéne ehhez. Amit tudunk, megteszünk. Norbival (C.H.C.) épp most fontolgatjuk egy netes rockrádió elindí­tását, de erről majd később... HRM: Mit szólsz ehhez a koncertdömpinghez, ami végig söpör hazánkon? M.Zs.: Örülök neki. Legalább fel kell kötni a gatyát a magyar bandáknak. Kutya kötelessége minden magyar zenésznek példát venni ezektől a sztároktól, mert ezek tényleg azok. Nagyon jó látni azt, hogy ezek a bandák nem dolgoznak a szí­npadon, hanem élvezik amit csinálnak. Ha kell viccelődnek, ha kell, felszántják a deszkákat. Ahogy Lőrincz Tibi barátom szokta mondani "a szí­npadon meg kell dögleni". Itt az ideje itthon is minőséget produkálni. Nyáron láttam az Accept-et. Mellbe vágó volt! (he-he-he) HRM: No, akkor váltsunk témát! Cool Head Clan! Mi a helyzet a csapattal? Mondhatom azt, hogy fennállása óta a legjobb formációt láthatja a közönség mostanában? M.Zs.: Úgy érzem, hogy igen. Egy igazi harcedzett banda ez most. Nem elég, hogy jó zenészek, de barátaim is a jelenlegi tagok, ráadásul a szí­vüket kiteszik a rockzenéért ugyanúgy, mint én. Sokat kérdezik tőlem, hogy miért volt ennyi tagcsere. Azt tudom erre mondani, hogy Petrás Janit kivéve, aki alapí­tója volt ennek a csapatnak, bár nagyon sok jó ember megfordult itt, de nem tudtak ide beilleszkedni. Mi, a családunk mellett, a legtöbb időt egymással töltjük, nem mindegy hogyan. Össze vagyunk zárva napokig egy mikrobuszban, nem mindegy hogyan. Norbiban ez eltelt két év alatt nagyon jó társra találtam, és a közönség is nagyon szereti. Mezőfi Józsi a Judas Bestből jött és nagyon hamar a csapat "tagja" lett. Keresztes Viktor az évek során annyiszor kisegí­tett minket, hogy végül itt ragadt. (he-he-he). Igazi rockemberek! Nagyon szeretek velük zenélni! HRM: Ez a csapat lesz az, akikkel kiadod a következő C.H.C. albumot, mondjuk 2006-ban? M.Zs.: Meg mondom őszintén, nem foglalkozom most új dalok í­rásával, de azért van már egy-kettő. Megfogadtam, csak akkor adok ki új lemezt, ha igazán ütős anyagot tudok összehozni. Nem csinálok csak azért lemezt, hogy legyen. HRM: A Méregre gondolsz? M.Zs.: Nem feltétlen. A Méreg egy nagyon jó kis lemez lett. Persze más, mint az előzőek, de ennek is meg van az oka. Meg is mondom mi. Az első olyan lemez volt, amin nem a Petrás Jani játszott. Jani nagyon erősen kivette a részét annak idején a dalszerzésben. Ez a feladat rám hárult, amit megosztottam az akkori bőgőssel, Dallos Tamással. Kicsit más lett a hangulata, de szerintem az is egy igazi Cool Head Clan lemez. HRM: Ezek szerint nem is lesz 2006-ban új lemez? M.Zs.: Egy válogatás lemezre készülünk, de úgy, hogy a jelenlegi tagok játszanák fel újra a régi dalokat, és lenne rajta egy kis bonusz is, de ez még maradjon titok. Amit tudok most, hogy az agyamat újra leuralta a heavy metal. Ha itthon gitározom a kezem csak a dögös metal riffekre áll rá. HRM: Ezek beépí­thetők lesznek a Cool Head Clanba, vagy esetleg készülsz valamilyen újabb csapat összeállí­tására, természetesen a Clan mellett? M.Zs.: Nem gondolom, hogy jó dolog kategorizálni a zenénket. Sok minden belefér a C.H.C.-ba. Most ez jön belőlem. Hogy mi lesz ebből, még nem tudom. HRM: Jövőre lesz hivatalosan 20 éve, hogy szí­npadon állsz. Nem tervezed esetleg egy szólólemez kiadásával megünnepelni ezt? M.Zs.: Gyakorlatilag valószí­nű, hogy ebben az irányban halad a jelenlegi munkám. Ez arról fog szólni, hogy én vagyok a Sámán énekese. Annyi zenész ékeskedik a világon olyan nevekkel, amikhez szinte semmi köze sem volt. Ha valakinek nekem, nagyon sok közöm van a Sámán névhez, és nem is hagyom ezt a nevet veszni. Nagyon ki vagyok éhezve arra, hogy ezeket a dalokat eljátszhassam élőben is, és el is fogom. Most a C.H.C. jövő évi turnéjának a szervezésével vagyunk elfoglalva, és ezért gondoltam arra első körben, hogy megpróbálunk egy-két Sámán dalt eljátszani a Clan műsorában. HRM: Jövőre is ilyen sokat fogtok koncertezni, mint idén? M.Zs.: Már most kb. 40 bulink van a nyárra. Két Wigwamot fogunk csinálni, ott leszünk a Szigeten és a Ráday klubos bulikat sem fogjuk hanyagolni. HRM: Külföld? M.Zs.: Felvidéki Barátainkat rendszeresen látogatjuk, az jövőre sem fog kimaradni, és tervezünk tavasszal egy négy állomásos erdélyi mini turnét is. HRM: Mikor láthat a fővárosi közönség legközelebb Benneteket? M.Zs: Az eddigi legkorábbi időpont május 20. Wigwam. HRM: Mit vársz a 2006-os esztendőtől? M.Zs.: Legyen egészség, és sok buli!!! HRM: Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kí­vánok! Szakáts Tibor

 

 

Legutóbbi hozzászólások