A metal kapcsolata a komoly-és filmzenékkel

Jóllehet a metál fő eredetforrása az afrikai népzene - melynek örökéből származik a rock "lelke", a riff, azért - főleg Európában - a komolyzene, és annak egy populárisabb fajtája, a filmzene igen komoly mértékben hatott a kialakult stí­lusokra. Köszönhető ez annak, hogy a különböző korszakok zenedara bjainak stí­lusa illeszthető volt a kialakuló metál zenei világához, illetve hogy a megszülető stí­lusok a zeneiség palettájának olyan nagy szeletét képviselték, mely egyértelműen helyet adott a komolyzene és metál szimbiozisának.
A fúzió úttörői között természetesen első helyen kell megemlí­teni Richie Blackmore-t, ki a maga klasszikus gitárzenei ismereteivel bátran nyúlt a reneszánsz és a barokk örökéhez. Nézzük meg hát, mi volt jellemző ennek a két korszaknak a zenéjére.

Reneszánsz

A világi zenét a madrigál uralja. Ennek a hangszerkí­séret nélküli, több szólamra í­rott míťnek alapjául általában irodalmi míťvek, versek szolgáltak. A hangszeres zene a 16. században indul igazán fejlíľdésnek Hangszeres zenét elsíľsorban lanton, furulyán, orgonán, virginálon adták elíľ. Barokk A barokk zenemíťvészetben 1600 körül egy firenzei muzsikusokból álló társaság, a "Camerata" hirdette meg az új vezérgondolatot, miszerint a zenének mindenkor a szöveget kell szolgálnia. Ekkor születtek meg azok a míťfajok, amelyek a mai napig használatosak: az opera, oratórium, kantáta mint énekes, hangszeres míťfajok; a szvit, szonáta, concerto, mint zenekari hangszeres míťfajok. Mindezek megszületését a szólóének és a kórus kettéválása, valamint a kamarazene és a zenekar tette lehetíľvé. A barokk zenében uralkodóvá válik a dúr és a moll hangnem, és kialakul az ennek megfelelíľ harmóniavilág is. Zenei gondolkodását a felsíľ dallamvonal és az azt alátámasztó basszus szólam, a méltóságteljesség és az ünnepélyesség jellemzi. A kompozí­ció szerteágazó; apró részletek, követhetetlenül bonyolult összefonódások és túldí­szí­tettség jellemzi. A barokk zene legjellemzíľbb hangszerei: az orgona, csembaló, klavichord, hegedíť. A reneszánsz világi zene korunkban általában a szimfónikus power együtteseknél jelenik meg, esetleg tiszta formában is. Jellemző példa erre a Rhapsody első lemezének Forest of unicors c., dala, illetve a madrigálra a Lamento Eorico c. daluk. A "reneszánsz-barokk" metálzene legismertebb képviselője a már emlí­tett Blackmore, ki mostanában az emlí­tett klasszikus zenei műfajok örökségét ápolja tisztán (no jó, mjdnem tisztán), akusztikus formában Balckmore's Night nevű együttesében. Természetesen ha megnézzük a barokk egyik jellemzőjét, zenei gondolkodását - a felsíľ dallamvonal és az azt alátámasztó basszus szólam- láthatjuk, hogy szinte kí­nálja magát a metálzenei felhasználásra. Nem ismeretlen a kompozí­ció szerteágazódottsága és a túldí­szí­tés , a bonyolult összefonódások sem: a klasszikus gitárhősök-mint például Malmsteen- gitárjátéka ezen elvek szerint alakult ki. A barokk hangszereiben is nagymértékben hatott a mai metálzenére: a csembaló kedvelt hangszí­ne lett az olyan együttesek billentyűseinek, mint a Sonata Arctica és a Stratovarius. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a barokkot követő művészi korszakot sem, a klasszicizmust, hiszen a szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfíľbb rendezíľ elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállí­tása és a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. A kor kedvelt míťfajai a versenymíťvek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását - ez a kadencia. A szimfónikus hangzás a jelenkor metáljának közkedvelt jellemzője. A szimfónikus betétek olyan megabandáknak a sajátjai, mint a Rhapsody, Rage, Nightwish,Stratovarius, de emlí­thetném természetesen minden szimfónika metalica ősatyját, a Deep Purple-t is. A szólista virtuozitásának bemutatása pedig már Blackmore-tól és Van Haletől is ismerős. A romantika főleg hangulatában hatott a metálra, bár jellemzői között ott találhatjuk az ismerős szélsíľséges hangulatok ábrázolási módját, a hosszú dallamí­veket. A zeneszerzíľk programzenét í­rtak; zenei eszközökkel mondtak el egy történetet, úgy hogy képszeríť érzeteket igyekezett ébreszteni, nos ez megtalálható a legtöbb prog.metál együttes repertoárjában. A modern kor komolyzenei palettájáról elsősorban Dvorzsak és Carl Orff műveit emelném ki, melyek hangulatukban, zenei témájukban nagymértékben hatottak a metál kórusos, hatásvadász ( jó értelemben) megközelí­tésére. A filmzene korunkban a klasszikus zene lenézett mostohatestvére, holott sok darabja ugyanolyan klasszikussá vált, mint "felnőtt"' testvérének örökbecsű művei. Morricone, Vangelis, John Williams olyan filmzenéket alkottak, melyek önállóan is megállták a helyüket. Témáikat szinte minden zenei stí­lus felhasználta, inspirációt adva az együtteseknek a hangulati megközelí­téshez. Konkrétan két filmet szeretnék kiemelni, amiknek zenéje meghatározta a "fantasy metál" kialakulását. Az egyik a Conan a barbár, melynek Riddle of steel tételét egy az egyben felhasználta a Rhapsody második lemezének introjához , a másik pedig az Excalibour, mely ráirányí­totta a figyelmet minden madrigálgyűjtemények etalonjára, a Carmina Buranara, főtémájában pedig rengeteg doom bandának adott hangulati alapot. Természetesen a felsorolt zenei korszakok más könnyűzenei irányzatokra is hatottak, ám olyan autentikus formában kevés őrizte meg a komolyzenei jellemzőket úgy, mint szeretett stí­lusunk.