Sabaton: The Art Of War

írta garael | 2008.05.14.

Megjelenés: 2008

 

 

Kiadó: black lodge

Weblap: www.sabaton.net

Stílus: heavy metal

Származás: Svédország

 

Zenészek
Joakim Broden - Vocals (also Keyboards 1999-05) (ex-Stormwind) Rikard Sunden - Guitars Oskar Montelius - Guitars Daniel Míżhr - Keyboards Par Sundstrom - Bass Daniel Mullback - Drums
Dalcímek
1. Sun Tzu Says 00:23 2. Ghost Division 03:51 3. The Art Of War 05:08 4. 40:1 04:10 5. Unbreakable 05:58 6. The nature of Warfare 01:18 7. Cliffs of Gallipoli 05:51 8. Talvisota 03:32 9. Panzerkampf 05:15 10. Union (Slopes of St. Benedict) 04:05 11. The Price of a Mile 05:55 12. Firestorm 03:25 13. A Secret 00:37
Értékelés

A Sabaton elérkezett újabb harci csapásának elkövetéséhez: Manowar nagyúr leghűségesebb taní­tványai szerencsére nélkülözve mindenfajta hadi szimfonikus és regélős cicomát, a puszta hatékonyság nyers erejével küldözgetik csapásaikat a boldog hallgatóságra, ezúttal, ahogy látom, egy történelmi koncepció keretében. Sabatonék nem cicomáznak, teszik, amihez legjobban értenek: himnikus középtempókkal, és gyorsabb galoppal , esetleg regélő elégikával, vokális háttérrel bőven megtámogatva villantanak fel amolyan zenei életképeket. Itt aztán kérem nincsen semmi fajta álprogresszí­v nyavajgás, nagyzenekari betét, a billentyű is csupán a témák monumentalitását emeli ki, az egymás után következő szerzemények permanens csapás-sorozatként ütik le a szinkópát a fejekben, olykor ismerős elemeket felhasználva, ám egy amolyan Sabatonra jellemző világot kialakí­tva, amit hallva azonnal ráismerünk az alkotóra. A Szun-Cu idézettel kezdődő album rögtön egy célzott csapással rettenti el a metal ellenségeinek szí­vét: a Ghost Division a magával ragadó, azonnal fülbe ragadó refrénnel instant slágert képvisel - ez az a szám, melyet meghallgatva egyből tudhatjuk, miről is szól a Sabaton. A The Art Of War málházós ütemei amolyan eeej uhnyem ( az idősebbek biztos emlékeznek a hajóvontatók dalára, tudják, miről is beszélek) munkanótát rittyentve adnak bólogatni valót, hogy aztán a 40-1 gyorsabb ütemei vezényeljenek rohamot, egy kis Running Wild-os deja vu-t kerekí­tve a dallamok alá. Az Unbreakable nehéz menetelése epikus módon bont ki egy begyorsuló témát, olyat, amilyet Manowarék is csak jobb napjaikban í­rnak. A Cliffs Of Gallipoli szinte ABBA-san kezdődő ütemeivel új szí­nfoltot jelent a Sabaton történelemben, talán a legdallamosabb nótát kerekí­tve ki a zongorás ütemekből, egy csipetnyi Wake Of Magellan korszakos Savatage-et is megidézve. A Talvisota ismét egy speedelős csatadal, melyet az album talán egyik csúcspontja, a Panzerkampf követ, olyan menetelős tisztelgést produkálva Guderian tábornoknak, mely egyből a valamikori német páncélos hadtudós kedvenc heavy metal csapatává avatja a Sabaton legénységét. A Union í­r-folkos dallamai - melyeket Gary Moore egy kicsit más formában már megí­rt egyszer - ismét egy kis újdonságot jelentenek, amolyan csujjogatós harci-táncot teremtve az ágyúropogás alá, hogy aztán a The Price Of A Mile elégikus-himnikus kesergője adjon tisztelgést a hosszú menetekben elhullottaknak. A Firestorm végül autentikus módon gyorsgaloppban zárja az albumot, némi narrátoros végtisztelgéssel. Joakim Broden ezúttal is fantasztikus harci hevülettel vezényli le Szun Cu mester előtt a zenei predesztinációt, hangja szinte képi megjelení­tésben képes tolmácsolni a vérben és könnyben fogant dallamokat.

Pontszám: 7.5

Legutóbbi hozzászólások