Biomechanical - Cannibalised
írta Philosopher | 2008.01.22.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Már egy jó ideje agyalok rajta, hogy ezt a zenekart minél többet "nyomjam", mert úgy vélem, hogy túl kevesen ismerik, viszont akik ebbe a táborba tartoznak, olyat vesztenek, amit meg sem tudok fogalmazni...igazából meg sem tudom érteni, fel sem tudom fogni. Vissza-visszatér hozzám kritikáim során a progresszív metal fogalma. Miért is progresszív egy metal album? Régen szinte mindenki úgy gondolta, hogy "progresszív metal? Jah, az a Dream Theater lesz!". De úristen milyen messze van már a DT attól!!! Merthogy közben olyan zenekarok adnak ki PROGRESSZÍV albumokat, mint mondjuk a Beyond Twilight, vagy a Biomechanical. Merthogy mind a köznyelvben, mind a metalban a progresszív jelző, az valamiféle előremutatásra, előrehaladásra, úttörő megközelítésre utal. És hogy a londoni Biomechanical népzenei formáció ilyen, ahhoz kétség sem férhet. Ez az egyik legnehezebb kritika, amit valaha is írtam, mert olyan érzéseket kéne megfogalmaznom, amiket talán nem is lehet - de továbbmegyek, biztos vagyok benne, hogy ugyan ilyen leírhatatlan érzéseket kelt majd ez a lemez Benned is, kedves olvasó, de mégis máshogy fogalmaznád meg. De csak játszunk el a képzelettel: mondjuk képzeld el, hogy a Nevermore-t, a Pantera-t, a Judas Priestet egy jó tömény hógolyóvá összegyúrnánk és eldobnád mondjuk 2020-ba, ahol felolvasztanák őket és hagynák, hogy alakítsanak közösen egy zenekart. Nnnna, az lenne a Biomechanical. ;-))) Annyira tömény, komplex, változatos, borzasztó, iszonyat, ultrabrutál ez az album, hogy olyan már szinte nincs is. Csak hallgasd meg a nyitó nótát! Valami modern orchestra nekilát vonót cibálni, aztán jön egy csóka, aki sikít, üvölt, mint az állat, alatta meg ólomnehéz gitárok aprítanak valami ritmustalan masszát. Aztán csak-csak jön a refrén, és valami olyan magaslatokba röpít, hogy aposztrofálására csak ezt tudnám ideírni: "ha a Jóisten metalos lenne, akkor tutira ilyen refréneket gyártana." Hallgatom már ezt az albumot lassan egy hete, de nem tudom feldolgozni. Annyira egyedi és igényes, annyira tömény és komplex, hogy szinte már befogadhatatlan. Tipikusan egy hallgatókat megosztó lemez - remélem lesz is sok fórumhozzászólás. Az egyetlen dolog, ami talán megkönnyítené a helyzetet (és ez az egyetlen negatívum), ha mondjuk az albumot valami steril megszólalással hallhatnák. Ilyen kicsit "kásásan" néha tényleg nagyon nehéz kihámozni a lényeget - tipikusan fülhallgatós album.
Legutóbbi hozzászólások