Yargos: To Be Or Not To Be

írta garael | 2005.11.22.

Megjelenés: 2005

Kiadó: AFM Records

Weblap: 

Stílus: prog. rock/metal

Származás: Németország

Dalcímek

Értékelés

A Yargos név hallatán, bevallom, én egy görög salátaspecialitásra asszociáltam, esetleg - ha műveltnek szeretnék látszani- valamely görög eposz még középiskolában emlí­tett, elfeledett szereplőjére, ám a név mást takar. Hogy mit? Sajnos arra nem sikerült rájönnöm, ám valamennyire csak kapcsolódik a story a hősi énekekhez, már amennyiben egy ember heroikus küzdelme álmai megvalósí­tásának érdekében annak nevezhető. Igen kérem, itt ez most nem Hollywood, itt nem az amerikai, hanem a német álom megvalósulásáról beszélhetünk. A történet a hetvenes években kezdődött, az akkor még a Szocialista Testvér falnyi közelségében meghúzódó kapitalista álom birodalomban, Hanoverben. 1973-ban a Time-Machine-ból kilépő Wieland "Wielo" Hofmeister (drums/voc/guit) és Dirk Werner (guit/voc) alapí­tották meg a Yargos nevű progresszí­v rock bandát, amelyhez hamarosan csatlakozott a dobos Gunter Hofmann (nyugodjék békében) és Hans Joerg Sender billentyűs. A banda nem volt hosszú életű, koncerteket sem nagyon adtak, a tagok lassan szétszéledtek olyan bandákba, mint az UFO, AMON DÜÜL II, EAR and FIRE és az EPITAPH. Eltelt majd harminc év, és Wielo lelkében még mindig ott élt a Yargos szelleme, egy olyan bandáé, melyben teljes mértékig megvalósí­thatta volna művészi elképzeléseit. Stúdiójában - URZEIT PRODUCTIONS- zenészként (gitár, billentyű, programozás), producerként, és menedzserként jól figyelemmel tudta kí­sérni a zenei élet minden rezdülését, és 2001-ben végre elérkezettnek találta az időt, hogy újjászervezze Yargost. Kiválaszotta hát a Hanoveri rock érából a legmegfelelőbbnek í­télt zenészeket Anca Graterolt (háttér ének), az excentrikus énekesnőt és a zenei zseninek tartott Osssy Pfeifert. (billentyű, ének) . A megfelelő énekes személye sem váratott sokáig. A Treshold dalnoka, Andrew 'Mac' McDermott három albumon bizonyí­totta művészi érzékenységét, és tökéletesnek tűnt az elképzelések megvalósí­tására. 2004-ben Peter Pichl (basszus) és Andreas "Andy" Kienitz (gitár) is csatlakozott az együtteshez, mely aztán végül elkészí­tette a To be or not to be c. lemezt, Wielo zenében manifesztálódott álmát. Az album remek ötvözete a Treshold dallamos prog.metáljának, a Journey, Kansas, Saga féle AOR igényességnek, és az új ezredbéli elektronikának. Igen, bármennyire is furcsa egy AOR alapú produkcióban, a samplerek hideg elektronikája hozzá tudott adni valamit az egyébként meleg AOR dallamokhoz, kiegészí­tik egymást, mint a Yin és Yan az univerzumban. Fényesen bizonyí­tják ezt az olyan prog.rock/metal gyögyngyszemek, mint a Treshold legutóbbi albumának zenei gyökereiből eredező sampleres, fantasztikusan eltalált refrénű kezdőszám, és a töredezett ritmusokkal ellátott, Journey hangulatú Why?. A lemez nagy részét inkább a bensőséges hangulatú, kifejtős dalok alkotják, remek progresszí­v gitárbetétekkel, melyek alatt azonban gyakran ott dübörög egy-egy effektezett, keményebb riff is ( Human Nature). Nem maradhatott persze ki a kötelező akusztikus jellegű lí­rai sem, a lemezen a Time Dropps gondoskodik a könnyek előcsalogatásáról és az andalgásról. Az album csúcspontja számomra a Time To Decide, ez a "sí­ró gitárjátékkal" ellátott dal, melynek női háttérvokálja a klasszikusok szintjére emeli a refrént. Mindezek mellett, úgy érzem, az album végére becsúszott pár töltelék nóta is, én például nem tudtam mit kezdeni a számomra diszonáns dallamokkal ellátott Full Circle-vel, és a Turn Away monotonitásig játszott egyszerű refrénjén is ültem volna még egy darabig.

Pontszám: 8.5