Wall Street: Rock & Roll
írta garael | 2007.07.26.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
A Wall Street zenekar lemeze bizony már régóta lapult a kritikákra váró albumok között, pedig ezt a modern ízekkel átitatott, ám alapvetően a blues'n' rockban gyökeredző, némi dirty rockot is magába olvasztó muzsikát igencsak szeretem, ráadásul éppen ez az a stílus, ami oly régen nem képviselteti magát a magyar zenei palettán. A zenekar tagjai nem ma kezdték a hangszerbűvölést, és ez bizony erősen meghatározza a dalok színvonalát: ízesen, a zenei világhoz illeszkedve ragadják magukkal a hallgatót, egységes, tömör, és mai hangzást biztosítva a "rock'n'roll" állatnak, mely a modernebb riffeknek is hála, döggé tud változni. Hallgassuk csak meg a "Szüzesség mértékegysége: 1 volt" c. számot - egyből világossá válik, hogy a fiúk nem csak a régi klasszikusokat ismerik, s bizony Chuck Berry mellé gyakran odaültetik a modern metal csapatok jellegzetes riffelő mestereit is. A kemény alapozás miatt az elektronikába reinkarnálódott blues-os dallamok olyan Janus arcot mutatnak, melyet, ha egyik oldalról nézünk, akkor a hagyománytisztelet és a könnyed, befogadható refrének, másik oldalról pedig a súlyosabb muzsikák hatása mutatkozik meg. A dalokat hallatán nekem egyrészt egy régebbi sikeres magyar banda, a Carmen jut eszembe ( tudjátok, ők a Green Jelly három kismalac dalának zseniális "magyarba fordítói")- ott találkoztam ilyen fékevesztett lendülettel és hagyományos dallamokkal, jóllehet Wallstreetéknél a modern jegyek a kornak megfelelően nagyobb fajsúllyal vannak jelen: a "Kopp-Kopp" dühös verzéje például bármelyik nagy sikert befutott metal-core bandának becsületére válna, a refrén azonban annyira slágeres , hogy szinte csupán jelzés szerűvé "degradálja" a kiabálós részeket. Az említett együttes mellett néha a modern kori P. Box neve és hatása is beugrik - Álmodom veled - , talán csak a billentyű hiányzik a hangulati deja vu tökéletesebbé tételéhez. A lehangolt gitárok remekül tolmácsolják a szövegvilág által közvetített érzelmeket -melyek főleg párkapcsolati életérzéseket fogalmaznak meg -, az énekes, Gregus Miklós pedig a maga karcos, ám nagy terjedelmű hangjával végig erőteljesen és autentikusan hozza a jól sikerült dallam témákat, melyek kivétel nélkül szinte azonnal megjegyezhetőek és énekelhetőek. Különösen tetszik az "Itt A Válasz" keleties témája, mely szinte észrevétlenül csúszik át a pazar refrénbe - ebben a számban az énekes jó érzékkel vált stílust - , illetve az "Olyan Vagy, Mint Én" súlyos riffekkel felvezetett, "stadionrockos" , egy csipetnyi Piramis feelinget is hozó dallamai.
Legutóbbi hozzászólások