Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

Dream Theater: Distance Over Time

Avantasia: Moonglow

Inglorious: Ride To Nowhere

Ryan McGarvey: Heavy Hearted

Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

„Nem könnyű feldolgozásalbumot készíteni”: Interjú Walter Trouttal


Egypercesek #38: Eric Gales, Skunk Anansie, Tygers Of Pan Tang, Torque, The Doors


A svéd acél és a finn nemzeti kincs: Amorphis, Soilwork, Jinjer, Nailed to Obscurity – Barba Negra, 2019. 02. 25.


Egy aprócska rocktörténelmi pillanat: Mood 25: Mood – Barba Negra, 2019. 01. 04.


My Sunday Feeling On Saturday: Jethro Tull – Budapest Kongresszusi Központ, 2019. 01. 19.

Hozzászólások

  • Crazy Lixx – Wicked: az első dal a májusban érkező stúdiólemezről (1)
  • Avantasia: Moonglow (16)
  • Dream Theater – Így készült a ’Distance Over Time’ (14)
  • Iron Maiden – Jön a második sorozat a remaszterelt stúdiólemezekből (15)
  • Mötley Crüe – Egy hónap múlva jön a ’The Dirt’ film, itt az első trailer (6)
  • Whitesnake – Végre elérhető a ’Flesh & Blood’ első dala! (31)
  • David Coverdale – Nincs szándékában visszavonulni (5)
  • Ossian – Áprilisban jön az új album (25)
  • Candlemass – Splendor Demon Majesty: új dal a jövő hét pénteken érkező lemezről (1)
  • Grand Magus – „Találkoztunk, jammeltünk és együtt készítettük a dalokat” (2)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 2 felhasználó és 73 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • karpatisz
  • foofighter93

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- Evergrey: The Atlantic
- Dream Theater: Paralyzed (dal)
- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Conception: My Dark Symphony EP

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Jason Becker: Triumphant Hearts
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory
- Steve Perry: Traces

karpatisz

- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time

Bigfoot

- Beth Hart: Live at The Royal Albert Hall
- King Crimson: Meltdown: Live In Mexico
- David Bowie: Glastonbury 2000
- Walter Trout: Survivor Blues
- Eric Gales: The Bookends 

Pálinkás András

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Soen: Lotus
- Faith No More: Angel Dust
- Soilwork: Verkligheten

Wardrum

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- HIM: Dark Light
- Katatonia: Dead End Kings
- Evergrey: The Atlantic
- Bloodbath: The Arrow of Satan is Drawn

Losonczi Péter

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Evergrey: The Atlantic
- Trees of Eternity: Hour of the Nightingale
- Weltenbrandt: Schöpfung
- Mindfield's Factory: Ice Age 2085

rune

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Vola: Applause Of A Distant Crowd
- Evergrey: The Atlantic
- Conception: My Dark Symphony (EP)
- Zeal & Ardor - Stranger Fruit

Dzsó

- Flotsam And Jetsam: The End Of Chaos
- Rustin Man: Drift Code
- Spielbergs: This Is Not The End
- Within Temptation: Resist
- Born Of Osiris: The Simulation

Mike

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Griftegard: Solemn. Sacred. Severe
- Void Of Silence: The Sky Is Over
- Isen Torr: Mighty And Superior (EP)
- Omicida: Certain Death (EP)

 

Új felhasználók

  • statuslaci
  • Bede Márton
  • Attila65
  • Kemény J.
  • Dzsugi Péter

Metalindex

Címlap

Devin Townsend Project: Ocean Machine - Live At The Ancient Roman Theatre Plovdiv

Wardrum, 2018, augusztus 8 - 10:33
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2018
Kiadó: 
InsideOut Music
Weblap: 
www.hevydevy.com
Stí­lus: 
progresszív metal
Származás: 
Kanada
Zenészek: 

Devin Townsend – ének, gitár
Dave Young – gitár
Brian Wadell – basszusgitár
Ryan van Poederooyen – dobok
Mike St-Jean – billentyűk
J.R. Harder – basszusgitár

Dalcí­mek: 

By Request with Orchestra

01. Truth
02. Stormbending
03. Om
04. Failure
05. By Your Command
06. Gaia
07. Deadhead
08. Canada
09. Bad Devil
10. Higher
11. A Simple Lullaby
12. Deep Peace

’Ocean Machine’

01. Seventh Wave
02. Life
03. Night
04. Hide Nowhere
05. Sister
06. 3 A.M.
07. Voices in the Fan
08. Greetings
09. Regulator
10. Funeral
11. Bastard
12. The Death of Music
13. Things Beyond Things

Értékelés: 

Jobb híján a melankólia érzésével kell megközelítenem ezt a koncertkiadványt, ugyanis ez a zenekar februárban tulajdonképpen határozatlan időre megszűnt létezni. Ez egy komoly plusz súlyt, érzelmi töltetet ad a plovdivi felvételnek, ami egyébként e nélkül is igen nagyszabásúnak ígérkezett. Mert hát miről is van itt szó? Egy monstre programról, aminek egyik – tekintélyes hosszúságú – felét a rajongók szavazták meg, másik fele pedig Devin egyik máig legnagyobb hatású lemeze, az ’Ocean Machine.’ Egy pillanatig sem kérdéses, hogy ez a műsor, a helyszín, az egész miliő fantasztikus megkoronázása a Devin Townsend Project eddigi munkásságának, akkor még nem tudtuk, hogy ez egyben hattyúdal is.

Igazából a film megtekintése után értettem meg, hogy miért is döntött úgy Devin, hogy parkolópályára tegye a zenekart. Annyi mindent elmondtak már, zenéltek suttogva, üvöltöttek teli torokból, van a hátuk mögött számtalan koncertkiadvány, számtalan lemez, szinte mind egy teljesen különálló, mégis a többi műhöz szervesen kapcsolódó világ. Azt kell mondjam, megértem, ha Devin belefáradt ebbe a zenekarba és ebbe a zenei irányba. Talán nem is véletlen, hogy legközelebb a jóval nyugisabb Casaulties Of Cool anyagon hallhatjuk majd viszont.

Lehet, csak én magyarázom bele, de az a helyzet, hogy ezt a fajta lelki kimerülést én érzékeltem a jelenleg tárgyalt koncertanyagon is. Fontosnak tartom leszögezni, hogy számomra ettől a zenekartól az ’Addicted’ és a ’Deconstruction’ koncertanyagok számítanak etalonnak, minden mást csak ezek fényében tudok sajnos értékelni. Elromlottam. Persze jelen film első feléért nyugodtan „okolhatjuk” a rajongókat, akik megszavazták a dalokat. Tény, hogy nagy ízléssel tették ezt, hiszen óriási merítésből építkezik a dalok listája, viszont valahogy úgy sikerült, hogy a középtempós számok dominálják az egészet, és ez nem tesz jót a koncert dinamikájának. Persze egy ilyen közegből egyáltalán nem csoda, ha azok a szerzemények ütnek a legnagyobbat, amik kilépnek belőle. A By Your Command vagy a Bad Devil egészen más hőfokon mozgatták meg a zenekart és a közönséget is. Szerencsére több dal is előkerült a legutóbbi, ’Transcendence’ című anyagról, így azért a koncert első fele nem csak a szimpla nosztalgiázásból állt. A Failure és a Higher pedig egészen elegánsan simultak be a régi dalok közé, ezzel is szemléltetve, hogy Devin művészete – ha néha nagyon csapongó is – tulajdonképpen elég koherens.  Ez az a koherencia, ami sokszor már-már unalmas önismétlésbe csapott át többször a zenével eltöltött évtizedei alatt, és ha figyelmesen fülelünk, azért ennek is lenyomata ez a koncert. A plovdivi opera zenekara nagyszerű pluszt tett hozzá egyébként a dalok hangzásához, úgy tűnik, az Anathema (és sok más zenekar) után Devinék is kipécézték maguknak a helyszínt és a zenekart.

A hangzásról egyébként még annyit, hogy furcsa módon számomra ezúttal nem voltak megfelelőek az arányok, pedig egy DTP koncertanyagon azért igencsak rendben szokott lenni a sound. Itt viszont most az a szokatlan helyzet állt elő, hogy Ryan van Poederooyen dobja túlságosan előtérbe, a gitárok pedig túlságosan háttérbe kerültek. Még az élvezhetőség határán belül állunk, viszont különös, ahogy a dobok szinte agyonnyomnak minden mást. Vigasztalásként szolgálhat, hogy annál élvezetesebb hallgatni őket, ugyanis Ryan pazar teljesítményt nyújt a koncerten, kézzel tapintható a fejlődés minden egyes anyagon nála, és ez most, a plovdivi koncerten csúcsosodott ki. Viszont ennek megvan az ára, ugyanis nagyon hiányzik a koncertből az a bizonyos vastag, nyakas gitárhangzás.

Az anyag második felén pedig az ígérethez híven terítékre került a teljes ’Ocean Machine’ anyag. Ez egy igazi archetipikus Devin-anyag, amin fellelhető minden, amit nyújtani tud. A koncert egyik apropója a lemez 20. évfordulója, feltehetően ezért játszották el fülétől farkáig. Az ’Ocean Machine’ a látottak-hallottak szerint pedig az az anyag, ami nagyon jól öregszik, ugyanis fantasztikus energiával és aktualitással szólalnak meg a dalai, ezeket természetesen nem fogom egyenként kivesézni, érdemes egyben meghallgatni a felvételen. Sajnos Marty Chapman nem élhette meg, hogy ismét, együtt előadják a lemezt, de J.R. Harder ismét nyakába kaphatta a basszusgitárt, hogy Devinnel nosztalgiázva tegyék boldoggá a vaskalapos rajongókat. A koncertnek ebben a felében már mintha tisztult volna a hangzáskép, lehet, hogy a szimfonikus zenekar hiánya miatt is.

A zenészek teljesítményére szokás szerint semmi panasz nem lehet, sőt kifejezett kalapemelést érdemelnek, ugyanis ilyen tisztán, pengén előadni egy 25 dalos műsort egyáltalán nem kis teljesítmény. Nem tudom egyébként, hogy a relatív mozdulatlanság, amit játék közben látunk tőlük, ez vajon azért van így, hogy Devinnek hagyják meg a reflektorfényt, vagy alapjáraton ilyenek a színpadon. Ezen már jó pár éve gondolkozom, és úgy tűnik, már nem fogok rá választ kapni, maximum a nemsokára érkező Imonolith anyagon.

Milyen érzésekkel hagyom hát magam mögött ezt a koncertfelvételt? Tudom, hogy ez a zenekar ennél 5-6-szor nagyobb bulit is tud csapni, így kissé keserű szájízzel néztem, hogy félgőzzel ment a koncert, de elégedettséget is érzek, mert úgy gondolom, méltósággal sikerült lezárni egy korszakot, és ahogy Devin mondta „ünnepelni egy újat.” Vételre ajánlott!

Összegzés: 

Nem volt akkora tűzijáték, mint a számomra verhetetlen ’Addicted’ koncertfelvételén, de az ’Ocean Machine - Live at the Ancient Roman Theatre Plovdiv’ a szokásos manírok és cirkusz nélkül, pőre és nagyszerű egyszerűségében ad egy hiánytalan képet Devin és csapata elmúlt évtizedéről. Rajongóknak kötelező, akik pedig szeretnének megismerkedni Devin Townsend őrült és millió-színű világával, azoknak ez nagyszerű kapudrog lehet.

Dátum: 
2018. augusztus 8
Pontszám: 
7
Szerző: 
Wardrum
0
Értékelés: Nincs

Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 623 olvasás

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.