Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

Dream Theater: Distance Over Time

Avantasia: Moonglow

Inglorious: Ride To Nowhere

Ryan McGarvey: Heavy Hearted

Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

„Nem könnyű feldolgozásalbumot készíteni”: Interjú Walter Trouttal


Egypercesek #38: Eric Gales, Skunk Anansie, Tygers Of Pan Tang, Torque, The Doors


A svéd acél és a finn nemzeti kincs: Amorphis, Soilwork, Jinjer, Nailed to Obscurity – Barba Negra, 2019. 02. 25.


Egy aprócska rocktörténelmi pillanat: Mood 25: Mood – Barba Negra, 2019. 01. 04.


My Sunday Feeling On Saturday: Jethro Tull – Budapest Kongresszusi Központ, 2019. 01. 19.

Hozzászólások

  • Sammy Hagar & The Circle – Klipen is megcsodálható az új daluk (3)
  • Joe Satriani – Kiadja első bandájának demóit (4)
  • Dream Theater: Distance Over Time (5)
  • Mötley Crüe – Egy hónap múlva jön a ’The Dirt’ film, itt az első trailer (12)
  • Iron Maiden – Jön a második sorozat a remaszterelt stúdiólemezekből (30)
  • Karthago – Új dal a holnap érkező lemezről: Nincs határ (1)
  • Candlemass – Hallgasd meg a teljes új albumot! (1)
  • Fear Factory – Megvan az új album címe és borítója (3)
  • Crazy Lixx – Wicked: az első dal a májusban érkező stúdiólemezről (1)
  • Avantasia: Moonglow (16)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 2 felhasználó és 12 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Warrior Soul
  • Strappado

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- Evergrey: The Atlantic
- Dream Theater: Paralyzed (dal)
- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Conception: My Dark Symphony EP

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Jason Becker: Triumphant Hearts
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory
- Steve Perry: Traces

karpatisz

- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time

Bigfoot

- Beth Hart: Live at The Royal Albert Hall
- King Crimson: Meltdown: Live In Mexico
- David Bowie: Glastonbury 2000
- Walter Trout: Survivor Blues
- Eric Gales: The Bookends 

Pálinkás András

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Soen: Lotus
- Faith No More: Angel Dust
- Soilwork: Verkligheten

Wardrum

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- HIM: Dark Light
- Katatonia: Dead End Kings
- Evergrey: The Atlantic
- Bloodbath: The Arrow of Satan is Drawn

Losonczi Péter

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Evergrey: The Atlantic
- Trees of Eternity: Hour of the Nightingale
- Weltenbrandt: Schöpfung
- Mindfield's Factory: Ice Age 2085

rune

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Vola: Applause Of A Distant Crowd
- Evergrey: The Atlantic
- Conception: My Dark Symphony (EP)
- Zeal & Ardor - Stranger Fruit

Dzsó

- Flotsam And Jetsam: The End Of Chaos
- Rustin Man: Drift Code
- Spielbergs: This Is Not The End
- Within Temptation: Resist
- Born Of Osiris: The Simulation

Mike

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Griftegard: Solemn. Sacred. Severe
- Void Of Silence: The Sky Is Over
- Isen Torr: Mighty And Superior (EP)
- Omicida: Certain Death (EP)

 

Új felhasználók

  • statuslaci
  • Bede Márton
  • Attila65
  • Kemény J.
  • Dzsugi Péter

Metalindex

Címlap

Egy pasi sötét öltönyben, napszemüvegben, sok gitárral: Joe Bonamassa – Budapest Park, 2018. 06. 14.

Bigfoot, 2018, június 23 - 12:56

Régóta vártuk őt, hiszen lassan öt esztendeje, hogy utoljára járt nálunk Joe Bonamassa. Akkor a Kongresszusi Központban zenélt, ezúttal a Budapest Parkban nagyobb létszámú zsűri kagylózta muzsikáját.

Szépen megtelt a Budapest Park – nem mernék becslésekbe bocsátkozni, mennyien voltak, a befogadóképessége tizenegy és félezer fő.  Most is az ötven feletti korosztály jött el inkább, ám sokan családi programként élték át a műsort. Ha már régen járt itt, Joe zenésztársaival egy kicsit körbenézett Budapesten, sétált a belvárosban, megnézte a Parlament épületét is.

Nem hívtak előzenekart – nehéz is lett volna kit – viszont hajszálpontosan nyolc órakor kezdetét vette a program, ami szerintem meglepő volt a közönségnek. Nagy ovációval köszöntötték az itthon sem ismeretlen muzsikusokat, ám a legnagyobb ovációt egy fekete öltönyös, napszemüveges fickó kapta, nyakában egy Gibson Les Paullal. Szeptemberben jön az új album, és kezdetnek erről nyomtak el négy nótát, egyfajta kóstolót szolgáltak fel, mire számíthatunk ősszel.

Szünet nélkül játszottak a kezdettől hatvan percen keresztül. Fáradhatatlanul nyomták a bluest. Nem csak Joe, mivel óriási team munka zajlott a színpadon. Persze ő a karmester, ám mindenki maximálisan tudta a dolgát. Nem one-man-show-t láttunk, persze, hogy nem azt, maximálisan odatette magát mindenki, bemutathatták tudásukat. Főleg Reese Wynans élt a billentyűk mögött. Stevie Ray Vaughan egykori társa nem csak a Hammondon alakított nagyokat. Hallgatva produkcióját az ötlött fel bennem, elbírna ő egy önálló produkciót is. Ennyi tapasztalattal, ilyen tudással a háta mögött nem is értem, miért nem vállalkozik ilyenre.

Anton Fig, a David Letterman Show bandájának egykori dobosa tizenkét éve, a zseniális ’Sloe Gin’ album megjelenése óta üti a ritmust Joe mögött. Ő is kapott egy szólót, de nem csak ezért hatalmas dobos.

Michael Rhodes, a hórihorgas basszusgitáros szinte végig mosolygott, mintha nem több ezer ember figyelte volna, a háttérben meghúzódva pengette basszusfutamait, melyek közül nem egy önálló életre kelt – külön szólók nélkül. Joe hozott egy fúvós szekciót is, két rommá tapasztalt muzsikust – tudjátok, az a soulos íz nem hiányozhat a koncertekről.  Lee Thorburg trombitás és Pauli Cerra eszméletlen duettet alkottak, ugyanakkor pofátlanul lazán, a bulit végigtáncolva fújták hangszereiket. Utóbbiról az is kiderült, hogy énekelni is tud, nem is akárhogy.

Végül, de még véletlenül sem utolsó sorban a Mahalia Barnes – Jade MacRae vokál kettősről is essék pár szó. Az előbbi – Jimmy Barnes lánya – nem esett messze a fájától, hiszen apuka legendás énekes Ausztráliában, majdnem bekerült az AC/DC-be is. Kicsiny lánya másfajta énekes, három éve dolgozik együtt Joe-val, nekem hiányozna, ha nem lenne ott a színpadon, nem hallanám jellegzetes bivalyerős orgánumát a hatalmas hangterjedelemmel. Hallgassátok meg a csodás akusztikus koncertet a Carnegie Hallból, és megértitek, miért mondom ezt. Jade MacRae is egy jó nevű soulénekesnő szintén az ausztrál földrészről.

Szóval este kilenckor köszöntött minket Joe, tényleg nem álltak meg egy órán keresztül, ez nem csak technikailag, fizikailag is nagy bravúr, pláne korosodó zenészeknél, mert – a vokalista hölgyeket leszámítva – mindenki jóval idősebb volt, mint a főhős. Hát igen, Joe bízik a tapasztalatban, a valós zenei hagyományokban. Mindesetre e gárda nélkül nem így szólna a zenéje, az biztos.

Bár nagyon jól szólt a ’Dust Bowl’ album kezdődala, a Slow Train, a csúcspont a ’The ballad Of Joe Henry’ zaklatott rock and rollja, a Last Kiss volt. Szerintem, legalább tíz percig nyomták, közben Joe és Reese is rendesen tekertek a hangszereken. Igazi virga-csata volt, ez egy olyan dal, ami nagyot üt egy élő fellépésen, kiválóan alkalmas rá, hogy hosszú perceken keresztül vadítsák vele a zsűrit. Most is így történt és bejött. A nemrég megjelent ’British Blues Explosion’ albumról csak egy Zep nóta, a zongora központú Boogie With Stu hangzott el. Nem sokkal előtte a bécsi bulin a How Many More Times is felcsendült, itt nem tudni, miért hagyták ki. A legvégére is hagytak még egy nagy dobást, a ’Sloe Gin’ album címadó bluesát. Ez volt az az album, mely hősünket az első ligába küldte. Most is sírt Joe gitárja, letaglózóan szólt az egész, a dal utolsó harmadában Anton Fig fia ült be a dobok mögé, így apjának csak a csörgődob maradt.

Nem túlzok, ha azt állítom, éheztünk erre a bulira, hiszen régen járt Joe erre. Megint ízelítőt kaptunk bluesgitározásából, mely a jelek szerint irányadónak tűnik a huszonegyedik század elején. Egy lendületes, energikus műsort láttunk, Joe szinte minden dalt más hangszeren pengetett, jókora teret hagyva a hangszeres részeknek, ahol a megszólalás kezdetben nem volt száz százalékos, ám rövid időn belül ezt is korrigálták. És szerencsére csak egy picit esett az eső, a legvégén.

Setlist: King Bee Shakedown / Evil Mama / Just ’Cause You Can / Self Inflicted Wounds / I Get Evil / No Good Place For the Lonely / How Deep This River Runs / Breaking Up Somebody's Home / Slow Train / Boogie With Stu / Last Kiss /// Sloe Gin

Szerző: Bigfoot
Fotók: Lengyel Balázs (Budapest Park)
Videó: Rausch Tamás
Köszönet a Budapest Parknak!


Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 1939 olvasás

9 hozzászólás "Egy pasi sötét öltönyben, napszemüvegben, sok gitárral: Joe Bonamassa – Budapest Park, 2018. 06. 14."

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

1. Én is ott voltam, bár még

Beküldő: Vargarobi. Beküldés időpontja: 2018, június 23 - 17:35.

Én is ott voltam, bár még ötven alatt vagyok:)
Nagyon tisztelem, hogy az ígéretét betartja és pontosan kezdi mindig a műsorát.
Fantasztikus előadás volt, de mi más is lehetne, minden fellépése egy élmény, mindig megéri elmenni és megnézni.
Köszönet a szervezőknek, hogy a nagy menetelésben hozzánk is ellátogatott.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. IMÁGOM EGY KIB@SZOTT NAGY

Beküldő: motor45. Beküldés időpontja: 2018, június 23 - 20:09.

IMÁGOM EGY KIB@SZOTT NAGY MUVÉSZ!!!!!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. IMÁDOM EGY KIB@SZOTT NAGY

Beküldő: motor45. Beküldés időpontja: 2018, június 23 - 20:10.

IMÁDOM EGY KIB@SZOTT NAGY MUVÉSZ!!!!!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
szicsu képe

4. Csodás este volt,sokunk

Beküldő: szicsu. Beküldés időpontja: 2018, június 24 - 06:10.

Csodás este volt,sokunk örömére,örülök,hogy ott lehettem

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

5. Megszakad a szívem, hogy nem

Beküldő: peterhappy. Beküldés időpontja: 2018, június 24 - 07:11.

Megszakad a szívem, hogy nem lehettem ott. JB az egyik XXI. századi hősöm, imádom a zenéjét, a játékát, neki köszönhetően nyitottam a blues és a blues-rock felé. Az elmúlt években sorra szállította számomra az év végi toplistám dobogós korongjait, akár szólólemezről volt szó, akár BCC lemezről, aká közös albumról Hart kisasszonnyal.
Így hozta az élet, őszintén remélem, hogy lesz lehetőségem pótolni a kimaradt bulit. Annak nagyon örülök, hogy ennyire sokan voltak és hogy az eddigi vélemények alapján ilyen remek koncert volt.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

6. Szenzációs hét volt joe

Beküldő: loup. Beküldés időpontja: 2018, június 26 - 23:13.

Szenzációs hét volt joe Bonamassával és a Body Counttal!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

7. Hihetetlen szuper ez az ember

Beküldő: Vodi. Beküldés időpontja: 2018, június 27 - 13:50.

Hihetetlen szuper ez az ember és a koncert is az volt! Bár gondolom annak az idióta Alapinak ő is középszerű :-)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

8. Szerintem kurvára nem kéne

Beküldő: laci0604. Beküldés időpontja: 2018, július 8 - 02:58.

Szerintem kurvára nem kéne senkit idiótázni, mert neki nem tetszik ez, vagy az, miközben persze a gitártokját se hordozhatnád...

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

9. Hordoztam már eleget, akkor

Beküldő: Vodi. Beküldés időpontja: 2018, július 9 - 15:21.

Hordoztam már eleget, akkor sem volt tetszetős ez a hozzáállás tőle. Illetve én is nyugodtan idiótázhatom, ha ő is leinterjúzik egy ilyet, mint itt nem rég.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.