Avian: From The Depths Of Time

írta garael | 2005.11.12.

Megjelenés: 2005

Kiadó: Massacre Records

Weblap: 

Stílus: power metal/hard rock

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy remek gitáros, aki több bandában is pengette a húrokat, ám mindig is arról álmodozott, hogy egyszer a saját elképzelése szerinti zenét fog játszani. 2002-ben aztán Atlantában, a Prog.power III. fesztiválon véglegessé érlelődött a döntés: kell egy csapat! (created by Ede Minarik from Csabagyöngye). Előbb azonban hazament, és elkezdett dalokat í­rni, még olyan prog. metálos ihletésben. Néhány héttel később aztán késznek érezvén az időt, felvette a kapcsolatot azokkal az emberekkel, kikkel megvalósí­tani szándékozott álmai bandáját. Közben, hogy szavamat ne feledjem, Yan barátunk nem csak jó gitáros volt, de rendes metálheadhez méltóan a sci-fit is szerette. Ráadásul, mivel szeretett elgondolkodni az élet ilyen-meg olyan dolgain, olvasmányaiban is a filozofisztikus hangvételű í­rásokat kereste. Így jutott arra a döntésre, hogy a banda nevét szeretett sc-fi í­rójától Arthur C. Clarc-tól fogja kölcsönözni, kinek "A ráma őrzői" c. regényében szerepelt egy madárszerű lény, kinek jelleme hasonlatos volt ahhoz a világhoz, amelyet Yan teremteni akart zenéjével. Hát í­gy lett a banda neve Avian, és a készülő album cí­me a regény alapján "From The Depths Of Time" Hősünknek igencsak tenyerén hordozta a szerencse, hiszen annak a stúdiónak a vezetője, melyben az album készült, véletlenül ismerte a nagy double Dave kettős Ellefson tagját, és találkozót szervezett a két zenész között. Dave-nek anhnyira megtetszett az elkészült demo, hogy felajánlotta zenészi kvalitásait, megspékelve F5 nevű projectje dobosával is. Így aztán már csak egy jó énekes kellett, mivel ez sajna nem egy death metal project volt, minimálhangú hörgmestert kí­vánva. No, dalnok is akadt hamarosan, mégpedig a hí­res-nevezetes Balance Of Power banda ex-pacsirtája, majd egy billentyűs is csatlakozott a bandához, a Pyramaze nevű dallamos metál csapat szinti-mágusa. Ekképp kiegészülvén el is készí­tették Yan álmának tárgyiasult manifesztációját, a "From The Depths Of Time"-t. Nos, itt a mese véget is érhetne, ám mivel ez nem mese, hanem egy lemezismertető, folytassuk némi konkrétummal. A fiúk-bár power metálnak titulálják az albumot- inkább a hetvenes évek hard rockjához nyúlnak vissza, igaz, mai, poweres, szigorú alapokkal, és néha heavy metalos riffekkel. Az olyan szuperszonikus hard rock nóták, mint a kőbe ágyazott As the world burns, vagy The Fear bizonyára elnyeri tetszését az amerikai power szerelmeseinek, és a rockosabb stí­lusok kedvelőinek is. Természetesen jól érezhető, hogy a banda motorja gitáros, remek, különböző stí­lusú gitárszólók futnak a számokban, legyen az neoklasszikus begyorsulós virga, Iron Maiden galoppba olvadva (Time and Space Part 1), vagy Van Halen-es futam (Blinding Force). Az egyetlen negatí­vum az albummal kapcsolatban, hogy az énekdallamok úgy érzem, nem lettek eléggé kidolgozva, gyakran csak a riffek különböztetik meg a számokat, a szerzemények dallammenete azonos sémákat követ, í­gy aztán többször is meg kell halgatni őket, hogy egyéniségük kibontakozhasson.(bár ahogy egyre többször hallgatom meg, úgy azért előjönnek a dallamok is).

Pontszám: 9