SHAKRA - Infected
írta JLT | 2007.05.31.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Végre! Ez volt az első reakcióm, amikor megjelent egyik kedvenc zenekaromnak a svájci SHAKRA-nak az új albuma. Joe Lynn Turner mester albuma után ezt a lemezt és az Evidence One új anyagát vártam legjobban a 2007-es évből. Ahogyan anno a Deep Purple, vagy a Rainbow esetében, náluk is a "szerelem első hallásra" típusú találkozás volt. Zenéjük rögtön belopta magát a szívembe, annyira hogy a két nagy után rögtön a SHAKRA nálam a favorit hard rock banda. Svájciak lévén elmondható róluk hogy volt kitől tanulni, hiszen a hard rock egyik prominens képviselő a Krokus is az alpesi országból származik. És ez a "közelség" érződik is zenéjükben. Emellett ne feledkezzünk meg Svájc két másik két csapatáról, a Gotthardról és a Crystal Ballról sem. Mindenképpen meg kell említeni a Krokus mellett az AC/DC-t is mint hatást, hiszen akárcsak a Krokusra, a Shakrára is hatott Angus Youngék munkássága. Valaki azt mondta, hogy a SHAKRA a 2007es AC/DC. Ezzel majdnem teljesen le is fedte az illető a valóságot. Azonban az ausztrál legendánál némileg keményebb és dinamikusabban "művelik" a srácok a muzsikát. A fiúkról elmondható hogy mindent tudnak, amit ehhez a műfajhoz kell. Sőt, Mark Fox személyében egy zseniális énekesre tettek szert, még 2002-ben, amikor is Mark felváltotta elődjét Peter Wiedmer-t. És ez a váltás bizony nagyon jól sült el. Mark hangja karcos, bitang erős, de ez nem hátrány, ha az ember olyan bandák örökébe lép, mint a Krokus. Másik fontos dolog, hogy Fox igen jó dallamérzékkel van megáldva és az énekdallamok remekül szólalnak meg a torkából. A többieket sem érheti panasz, rutinos zenészek, hiba nélkül dolgoznak, ami érthető is hiszen a zenekarnak ez már a hatodik stúdió lemeze, és kiadtak emellett egy koncert lemezt is még 2000-ben , valamint napvilágot látott egy dvd-jük is. Szóval a rutint nem lehet számon kérni a srácokon. Dalszerzőként is remekelnek, a nóták egyszerre kemények, és "zúzósak", ám a nagyszerűen megkomponált dallamok és a kiváló refrének könnyen befogadhatóvá teszik. A lemezt indító Make Your Day rögtön egy headbangelésre ingerlő, lendületes nóta, amiben rögtön észlelhető egy igen dallamos refrén, és a gitártémák is adnak kellően szép színt a dalnak. Az Inferno című szerzemény kőkemény riffekkel indul, majd a nóta kissé szelídül, tökéletes kis dal ez, igazán olyan sláger, ami minden rádióba beférne. A The One egy húzós, dögös rock 'n' roll, olyan, amire az ember összes végtagja mozgásba lendül, és a refrénje pedig alkalmas arra hogy a közönség együtt énekelje a srácokkal, hogy "I Wanna Be The One...". Telitalálat! A Playing With Fire a szokásos Shakra recept szerinti alkotás, kemény, erős gitár részek, és fogós, magával ragadó melódiák. Az ötödik szám a Dance With Madness címet viseli, amiből leginkább az igencsak finom, ízléses gitárszóló maradt meg bennem. A Love Will Find Away címéből eredendően egy ballada, szép akusztikus gitár hangokkal, és Mark visszafogottabb, simulékony énekével. A Vertigo egy középtempós, erősen riffelős nóta, érződik a zenében az AC/DC hatás, ám az ének kellő mértékben egyedivé teszi a nótát. A The Conquest már-már metálos érzetű riffjei csodás keveréket alkotnak, az engem a 80as évek amerikai bandáira emlékeztető mega-dallamos refrénnel. A Higher Love egy eléggé "klisé" szerű, sokszor hallott riffel indul, ami engem nem zavar, mert a zene, ami "körül veszi", teljesen rendben van. Fejrázós, húzós tempó, és a szokásossá vált giga-melódiák. A Cardiophobia megint csak egy szimpla SHAKRA dal, de itt a szimpla jelző egy nagyon jó, hangulatos számot takar. A Look At Me-ben ismét jelentkezik az AC/DC és a Krokus hatása, keveredve a 80as évek melodic rockjának dallamosságával. A következő nóta egy gyorsabb, dinamikusabb tétel: a The Other Side. Frankó, dögös hard rock szerzemény, azt tudom elmondani, amit a többi dalra is el tudnék. Sláger gyanús. A lemezt záró Acheron's Way egy kellemesen lágy, melancholikus ballada, szép befejezése a lemeznek.
Legutóbbi hozzászólások