Ayreon - The Human Equation

írta Philosopher | 2005.11.06.

Megjelenés: 2004

 

 

Kiadó: InsideOut

Weblap: 

Stílus: Progressziv meta.

Származás: - ? -

 

Zenészek
Arjen Lucassen Devin Townsend Devon Graves Ed Warby Eric Clayton Heather Findlay Irene Jansen James LaBrie Jeroen Goossens John McManus Joost van den Broek Ken Hensley Magnus Ekwall Marcela Bovio Marieke van der Heyden Martin Orford Mikael Äškerfeldt Mike Baker Oliver Wakeman Robert Baba
Dalcímek
CD 1 1. Day One: Vigil 2. Day Two: Isolation 3. Day Three: Pain 4. Day Four: Mystery 5. Day Five: Voices 6. Day Six: Childhood 7. Day Seven: Hope 8. Day Eight: School 9. Day Nine: Playground 10. Day Ten: Memories 11. Day Eleven: Love CD 2 1. Day Twelve: Trauma 2. Day Thirteen: Sign 3. Day Fourteen: Pride 4. Day Fifteen: Betrayal 5. Day Sixteen: Loser 6. Day Seventeen: Accident? 7. Day Eighteen: Realization 8. Day Nineteen: Disclosure 9. Day Twenty: Confrontation
Értékelés

Vannak emberkék, akik - ha úgy tetszik - bárhová teszik a pöcsüket, mindig jól sül el. A multihangszeres zenészek ezen kivételes csoportjába tartozik Ajren Lucassen is, aki annak ellenére, hogy lassan már megszámlálhatatlan projectben működik, mindig a tökéleteshez hajló munkával rukkol elő. Utoljára engem a Star One projecttel kápráztatott el, amit ki sem bí­rtam venni a lejátszómból - és a rengeteg zene ellenére - manapság is gyakori vendége a hifimnek. Most itt vagyunk 2004-ben és az aktuális Lucassen album, amiről néhány szót ejtenék, az a The Human Equation dupla cd. Természetesen Arjen megint neves zenészekkel töltötte meg ezt a több, mint 1 óra 42 percet (!!!). Itt van LaBrie a Dream Theaterből, akitől rosszra nem számí­thatunk. A Frameshift-es bukta után itt igazán a számára előnyös környezetben énekelgethet. Aztán itt a méltatlanul alulreklámozott Shadow Gallery-ből Mike Baker, a stí­lusidegen Mikael Akerfeldt (Opeth), a metálgéniusz Devin Townsend (Stapping Young Lad), a roppant érzelmek kifejezésére alkalmas hangszálakat birtokló Eric Clayton (Saviour Machine), az egykori Psychotic Waltz énekes Devon Graves (Dead Soul Tribe)...és persze van még egy-két énekes, tőlük most elnézést kérek :-). A szövegről csak annyit, hogy természetesen konceptalbumról van szó, amiben az egyes lépcsőket, lépéseket emberi tulajdonságok (düh, harag, büszkeség, szerelem, gyötrődés...) határoznak meg. Az album kapásból egy autóbalesettel kezdődik, és a továbbiak sem sokkal vidámabb dolgok. Nem fogok “számról-számra kritikát" í­rni, ahhoz ez az album túl hosszú :-), inkább megpróbálom leí­rni, hogy mit is lehet hallani ezen a két korongon. Nos ez kevésbé nehéz, hisz ha veszünk minden elemet a korábbi Ajren munkásságból, beleszórjuk őket egy mixerbe, és miután kiöntjük két cd formájába megszórjuk egy kis "mindenből egy kicsit többet" varázsporral, akkor készen is vagyunk. Több hangszer szól, több kórussal, több lí­rai elem, több progresszivitás, talán az eddigi legvastagabb Ajreon hangzással, és ugye itt használ a mester először mélyre hangolt gitárokat, ami markánsabbá teszi a végeredményt.

Pontszám: 10

Legutóbbi hozzászólások