Deep Purple: Live In Verona (DVD)

írta Bigfoot | 2014.11.27.

Megjelenés: 2014

Kiadó: Eagle Rock Entertainment

Weblap: http://www.thehighwaystar.com

Stílus: Hard rock

Származás: Nagy-Britannia

Dalcímek

Értékelés

Nem véletlen, hogy a Deep Purple-nek annyi élő fellépését örökítik meg. Még így, nagypapa korban is a világ egyik legjobb koncertbandáját formálják meg, és húsz éve (amióta Steve Morse beszállt) folyamatosan járják a koncerttermeket, így van miből válogatni egy élő lemez esetén. Tudom, hogy a legjobbak, mert tizenegyszer láttam őket a véres valóságban, igaz, akadtak köztük kevésbé emlékezetesek is, de tudjátok, én elfogult vagyok velük. Még azt sem én találtam ki, hogy a Purple abszolút színpadra való banda.

2011-ben lezavartak pár olyan bulit, ahol vonósok kísérték őket. A montreuxi helyszínen történteket rögzítette a svájci televízió, így azt az adást már másnap leszedhették a netkalózok, év végén pedig megjelent a hivatalos DVD-kiadvány is. Már hónapokkal ezelőtt pletykák, hírverések keringtek, milyen képi anyag lát napvilágot, először egy tokiói buli rögzítéséről szállingóztak a hírek, aztán a tavalyi wackeni koncertet találták befutónak, ám ennek is csak a neten található kalózfelvétele vált elérhetővé. Szerintem senki sem számított rá, hogy még egy nagyzenekari hangversenyt adnak ki. Oké, a helyszín fantasztikus, hiszen egy rockbanda számára nem mindennapi élmény egy római kori amfiteátrumban nyomulni – kérdezzétek meg a Floyd tagjait, hogy érezték magukat 1972-ben, Pompeiiben. A bandával sincs semmi baj, minden a helyén van, Gillan hangja biztos, amit ma tud, hozza ezúttal is. Eszméletlen színvonalon, hallatlan könnyedén játszanak, Morse és Airey jammelését nem lehet megunni, Glover és Paice sziklaszilárd, a dalok, a régiek, az újabbak egyformán ütnek, a közönség veszi a lapot, a helyszín rádob egy lapáttal az élményre, az improvizációk is nagyon szólnak, csak…

Értetlenségem abból fakad, hogy az a bizonyos montreuxi buli ugyanerről a turnéról származik, a koncert összeállításán sem változtattak, sőt, a dalok sorrendjén sem. Miért kellett ugyanarról a turnéról két anyagot is kiadni? Nem voltak megelégedve a svájci fellépés eredményével? Mi lesz az előzőleg ígért anyagok kiadásával? Nem szaporítom tovább a kérdéseket.

Pedig ez amfiteátrumos cucc jobban is tetszik, mint a svájci muzsikálás. Jobb a hangulat, itt a közönség ül, talán jobban passzol egy nagyzenekari koncert hangulatához, viszont a lemezen levő megszólalást szerintem Svájcban jobban megvalósították. Persze, hogy a már említett helyszín így is Verona felé billenti a mérleget, és bevallom, ezúttal is megdobbant a szívem, amikor belecsaptak a Highway Starba. A dalok, a teljesítmény ugyanaz, így erről a részről újra nem szólnék. Annyi előnye talán van ennek a kiadványnak, hogy kaptunk egy összehasonlítási alapot, jobban betekinthetünk a turné menetébe. Itt is, Montreux-ben is lelkes vonósokat látunk: rázzák magukat ritmusra, éneklik a dalokat, tényleg együtt muzsikálnak a hard rock legendáival. Mossuk már el a határokat a műfajok közt!

Pontszám: 7.5