Orange Goblin: Back From The Abyss

írta StonerCsab | 2014.11.17.

Megjelenés: 2014

 

 

Kiadó: Candlelight Records

Weblap: http://www.orange-goblin.com

Stílus: Stoner metal

Származás: Nagy-Britannia

 

Zenészek
Ben Ward - ének, gitár Joe Hoare - gitár Martyn Millard - basszusgitár Chris Turner - dobok
Dalcímek
1. Sabbath Hex 2. Ubermensch 3. The Devil's Whip 4. Demon Blues 5. Heavy Lies The Crown 6. Into The Arms Of Morpheus 7. Mythical Knives 8. Bloodzilla 9. The Abyss 10. Titan 11. Blood Of Them 12. The Shadow Over Innsmouth
Értékelés

Nem voltam soha nagy Orange Goblin-rajongó, de természetesen találkoztam már velük: az egyik kedvenc ivóba indulóm tőlük a Rage of Angel, így amikor megtudtam, hogy új albumuk érkezett, kíváncsi lettem... és nem is csalódtam!

Úgy néz ki, velem együtt a fülem is változik, mert most nem éreztem Ben Ward hangját annyira elviselhetetlennek, sőt élvezhető és meglepő énektémákat csalt elő magából. Például az Ubermensch-ben, amelyben a színes, döngölő riffek mellett a fölötte recsegő szöveg is valahogy énekelteti magát, és a füledben marad. Ben amúgy is egy karizmatikus frontember, akiről el tudom képzelni, hogy reggelenként mosdás helyett fát vág, és ha rossz napja van, a völgybe kiáltva az összes lazacfaló Ursus arctos horribilis (grizzly medve) elhullatja az összes szőrét.

A bőséges, majdnem egyórás anyag elég változatosra sikeredett, érződnek rajta a zenekart befolyásoló bandák hatásai, illetve az előttük való tisztelgés szándéka. Ilyen a The Devil's Whip, amit mintha Lemmy apu adományozott volna nekik, annyira motörheades. Bár amennyire egyszerűnek és egyformának tűnnek néhol a Motörhead számai, annyira nehéz azt a hangzást és érzetet visszaadni. Nekik sikerült, és most nem másolósról, vagy tribütözéről beszélek. És ha Dr. Kilmister mester nem tette ezt szóvá, másnak is fölösleges. A Demon Blues tényleg egy pokolból felszabadult ördög osztása a vállad balabbik feléről a füledbe, amelynek képei nehezen fognak este elaltatni. Amúgy az ének itt is nagyon kitalált, és ebben a számban Joe Hoare gitárosnak is sikerült egy maréknyi égő szőrt letépnie Lucifer hátáról.

Na de nem hiába kapta a hegyi metalt toló trollokat is megszégyenítő stoner metal jelzőt az Orange Goblin, mert a Mythical Knives egy igazi skandináv tengerhuzatban álló, lóhajat lobogtató ballada! Mély, lelkizős, akkordbontogatós kezdés után úgy arcon csap a nóta, mint Fülöp atya azzal a pofonnal, amit mindig az ördögnek szánt! Na és persze a wah pedállal játszogatós témák kedvelőinek is akad intro a Heavy Lies The Crown számban, amelyben sikerült az album legnagyobb, stadionba illő refrénjét összehozni, a végén egy széttárt kezű, tömegénekeltetős frontember pózzal. Ez lehetne Radgar Lothbrok (Vikingek) csapatának egyik harcba hívó indulója is...

Az album vége felé két instrumentális darab is helyet kért magának, a Titan és The Shadow Over Innsmouth, amik közrefogják a Blood Of Themet. Lehet ezekkel jobban ki akarták emelni ezt a dalt, bár nem tűnik ki a többi közül így sem: egy lassulósabb, lenntartósabb, doomos, pattintott, csilleszekér-töltelék.

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások