Lemezkritika - magyar: Stress: Tűz még ég 2005

Megjelenés: 2005 Kiadó: Hammer Records Weblap: http://stress.fw.hu/ Stí­lus: Rock Származás: Budapest

---

Lőrincz Tibor-énekes Kas Viktor-dob Fábri László-gitár Trombitás Gyula-basszus Borhidi Miklós-gitár

---

CD 1: 1. Intro 2. A félelem városa 3. Romlott világ 4. Tűz még ég 5. Törvények nélkül 6. Száz év vagy egy 7. Tűzvezér 8. Kutya 9. Utolsó í­télet 10. Menj hát el 11. Utolsó reményig (+ rejtett meglepetés felvételek: Szent hely, Kocsma dal) CD 2: 1. Intro 2. Nukleáris világ 3. Rockváros 4. Neonlovagok 5. Hagyjatok élnem 6. Sötétség birodalma 7. Meglovagolva a villámot 8. Gonoszság gyermeke 9. Lelketlen fazonok 10. Éjszakai fények 11. Motoros fiúk 12. Kí­sértetkastély BÓNUSZ DALOK: 13. Acélkerék 14. Séta éjfélkor 15. Rettenetes éjszaka

---

- Professzor úr, professzor úr, úgy néz ki, működik!
- Hm, azért húzd meg kicsit azt az időpolarizátort, de óvatosan
- Energiaszint jó, a stabilizátor egyenletes, térerő rendben, részecskegyorsí­tó rendben
- Úgy látom én is, hogy jó.
- Professzor úr, sikerült, mienk lesz a Nobel dí­j!
- Na, azért a puding próbája, hogy megeszik….
- Csak nem azt mondja, professzor Úr, hogy ki akarja próbálni?
- De bizony ám.
- De ez nagyon veszélyes, nem kéne valami állattal megpróbálni először?
- De akkor honnan tudnánk, hogy járt is odaát? Nem , mennem kell. Enyém lesz az első időutazás , nekünk van jogunk az általunk megépí­tett időgép első útjához.
- És hová akar menni, Professzor Úr?
- Nos, az időgép maximális teljesí­tménye 25 év, nézzük meg hát, mit bí­r a masina
- Rendben, 25 év. Egyelőre csak hangokat fog hallani a professzor Úr, mert a vizuális stabilizátor még nem teljesen kész.
- Nem számí­t , csináld!

1 óra múlva

- Professzor úr, hát visszajött, már megijedtem.
- Meddig voltam oda?
- Két óráig. És….és ..sikerült? - Igen! Ott voltam, 25 évvel ezelőtt. Igaz, hogy csak hangokat hallottam, de minden bizonnyal negyedszázaddal ezelőttieket. Egy hangfelvételt hallottam, még szerencse, hogy a fiam nagy metál rajongó, és jómagam is titkon végig szoktam hallgatni a gyűjteményét.
- Na de, na de.. csak egy felvétel?
- Nyugi, ez nem lehet tévedés. A retro megszólalás, az Accept, Running Wild, korai Judas Priest riffek, a dallamok, az énekes sikolyai, az ikergitár, a szövegfordulatok…… Végül is nem volt rossz, amit csináltak, legalábbis abban a korban nem. Igaz, hogy az énekes sikolyai néha falsul szólnak, de ez belefér a patinás jellegbe. Érdekes, hogy valószí­nűleg kezdő csapat, mert hát 1980-ban még nem nagyon volt heavy metal Magyarországon, ennek ellenére azért a gitáros, és az énekes is elég öreg, rutinos rókának tűnik. Látszik, hogy kevés volt még a pénz a stúdiómunkára, talán kicsit ülni kellett volna még az énekdallamok felett, és az énekes is elpróbálgathatta volna még egyszer-kétszer a dalokat….nem tudom. Azért elszomorí­t, hogy akkoriban már ilyen jó számokat í­rtak a fiúk, és mégis agyonvágta ezeket a gyenge megszólalás. Szinte könnybe lábadt a szemem…olyan riffeket hallottam, amik aztán még sokszor előjöttek az idők folyamán. A dallamok pedig a hagyományos magyar iskola példái, látszik, hogy tőlük tanultak aztán a későbbi generáció ifjú bajnokai. És persze ezek a dalcí­mek, hogy Tűz még él, meg Kí­sértetkastély….milyen új stí­lust képviselhettek, kár, hogy később klisék alapjául szolgáltak. Hm, milyen jó album lehetett ez 25 évvel ezelőtt….azért voltak tehetségek itt is. De nagy idő is ez a negyedszázad!
- Professzor úr
- Tessék, fiam?
- Rossz hí­rem van, professzor úr
- No, micsoda?
- Professzor úr, ezt a lemezt én hallgattam, amí­g maga odavolt.
- Az lehetetlen! Ilyen zene ma már nincs.
- De van, professzor Úr, a Stressz nevű kultikus banda új lemeze. Nézze, professzor Úr, az energiafejlesztő nem működik, csak gázt bocsát ki, ami elaltatta magát, és az általam hallott lemezt álmában hallgatta végig.
- Akkor hát még nem lesz egyenlőre miénk a Nobel dí­j?
- Dehogynem, csak nem most. Talán 25 év múlva.

---

Garael Pontszám: 7/10