Részévé válhatsz a zenének - Interjú Jordan Rudess-szel, a Dream Theater billentyűsével

Beszámolómban említettem, hogy felemás érzésekkel fogadtam hírt, miszerint ismét láthatom a Dream Theatert Budapesten. Ezzel szemben az első pillanattól fogva nagyon vártam, hogy végre beszéljek kedvenc zenekarom valamelyik tagjával. Jól átgondolt stratégia után választásom ezúttal Jordan Rudessre esett. A Magneoton csapatának köszönhetően teljesült a vágyam, így a billentyűs hangszerek mágusát két önálló albumáról sikerült kifaggatnom még a koncert előtt a Budapest Park színpada mögött.

Hard Rock Magazin: Hogyan találtad meg a Pledge Music Company-t az új szólóalbumaid megjelentetéséhez?

Jordan Rudess: Két cég ajánlata között vacilláltam, de végül azért döntöttem a Pledge Music Company mellett, mert így közvetlen kapcsolatot tudtam teremteni a támogatókkal. Az egész koncepció igazán érdekes, azóta rengeteg zenész választotta ezt a módot, hogy így jelenjenek meg albumaik. Én úgy látom, valójában ez azoknak működő képes, akiknek van hírneve és nem szeretnének egy igazán nagy kiadótól függeni és saját maguk szeretnék a dolgaikat felügyelni. Ez egy fiatal cég, sok érdekes dolgot terveznek és alkalmazkodnak a kéréseinkhez. Azok, akik a közösségi portálokat is aktívan használják (Youtube, Facebook, Twitter), mint én, közvetlenül elérhetik a rajongókat és ebben az opcióban ez a legfontosabb.

HRM: Mi a baj a kiadókkal, ami miatt mégis a Pledge Musicot választottad?

JR: A mai kiadók mind régimódiak és ezért nem túl sok maradt életben. A Dream Theaterrel igazán szerencsések vagyunk, hiszen a Roadrunner Records pont az az egyik túlélő, amit az aktivitásának köszönhet. Ha viszont a saját zenémhez keresnék, akkor ez a vonzerő már nem volna elég. Azért választottam inkább ezt a módot, mert így én tudtam irányítani a dolgok menetét. A valódi ok, hogy egy olyan költséges produkcióhoz, mint az ’Explorations’, meg kellett nyernem az embereket. Bíztam benne, hogy ha megszólítom a rajongóim, akkor részt fognak venni velem egy ilyen különleges kalandban.

HRM: Miért készítettél a ’Notes On Dream’ után ismét zongorás szólóalbumot?

JR: Igazad van, valójában az is egy szóló zongorás produkció volt, de ott a Dream Theater műveket formáltam át. Most azt a varázst szerettem volna átadni, amit az a pillanat jelent, amikor a Steinway zongorám mellé leülők és nyitott lélekkel átadom magam a zenélésnek. Így született meg az ’All That Is Now’. Azok, akik ismernek, tudják, hogy zongoristaként indult a karrierem, ezért a mai napig fontos része az életemnek ez a fajta zene.

HRM: Milyen volt a fogadtatása az interaktív alkalmazásnak, ami ehhez az albumhoz készült? Hogyan és mit változtat ez a program a zenén?

JR: Eltökélt voltam abban, hogy ehhez a zenéhez egy programot is fejlesszünk a Wizdom Music-nál. Valami többet szerettem volna adni, mint egy sima lemez, amit csak meghallgathatnak az emberek. A Jordan Rudess Explores segítségével különböző gesztusokat alkalmazhatsz, attól függően, hogy érinted meg a tablet vagy iPad képernyőjét. A visszhang is egy érdekes lehetőség a sok effekt között. Összességében szerintem egy érdekes élmény, hogy így részesévé válhatsz a zenének, nem csak a hallgató lehetsz. Hiszek abban, hogy a rajongóim is jobban fogják értékelni a zenémet azáltal, hogy ily módon ők is részesei lehetnek.

HRM: Mesélnél nekünk, arról hogy milyen a Wizdom Music-nál dolgozni?

JR: Alapjában véve mindig is foglalkoztatott, hogy milyen hangszerek lesznek a jövőben. Néhány éve indult csak maga a cég. Az ehhez szükséges inspirációt akkor kaptam meg, amikor egy iPhone készülékre tettem szert. Az ott lévő egyszerű alkalmazások miatt kezdtem el agyalni azon, hogyan lehetne forradalmasítani a zenei alkalmazásokat. Az ilyen típusú programok nem drágák és arra gondoltam, hogy mindenki számára elérhetővé teszem ilyen formában az ötleteimet. A céget ezért alapítottam, hogy a jövőben zenei alkalmazások fejlesztésére koncentráljanak.

HRM: Kik inspiráltak abban, hogy ezt a szimfonikus albumot is elkészítsd?

JR: Tizenhárom éves koromban kezdődtek a klasszikus zenei tanulmányaim, amikor a Juilliard School of Music tanulója voltam. Ekkoriban Sztravinszkij és sok más zeneszerző művét zongoráztam. Így mindig is ott volt a gondoltam a fejemben, hogyan tudna a klasszikus és a rockzene valahol találkozni. Egyszer találkoztam egy koncertszervezővel Venezuelában, és ő mondta nekem, hogy ha írok egy szimfonikus művet, akkor megszervezi, hogy be tudjam mutatni. Ő mutatott be később Eren BaĹŸbuÄŸnak, aki az akkori művem hangszerelést csinálta meg. Az ifjú karmester ekkoriban Dream Theater-átiratok készítésével foglalkozott. Felvettem vele a kapcsolatot, mert tetszett, amit csinált, és később ő vállalta a szimfonikus zenekar szólamainak a kidolgozását.

HRM: MichaĹ‚ Mierzejewski hogyan készítette fel a Sinfonietta Consonus tagjait a veled való munkára?

JR: Kerestem egy szimfonikus zenekart, hogy meg tudjam ezt az ötletemet valósítani, de egy hagyományos értelemben vett zenekar erre nem lett volna képes. Ekkor jött Lengyelországból a Symphonic Theater of Dreams, és tudtam, hogy őket kell választanom. Miután beszéltem MichaĹ‚ Mierzejewskivel, rögtön vállalta, hogy felkészíti zenekarát a feladatra. Eren és MichaĹ‚ több mint egy hónapon keresztül próbáltak, mire megfelelően felkészültek a felvételekre.

HRM: Ennek a kiadványnak milyen volt a fogadtatása a rajongók körében?

JR: Akivel beszéltem, mindenki szereti, és nagyon jó érzés ezt hallani. Az egyik álmom vált valóra, amikor ez a nehéz produkció a végéhez ért és megjelent az ’Explorations’.

HRM: Azok, akik nem tudtak részt venni a Pledge Music kampányban, hogyan szerezhetik be az ott megjelent dolgokat?

JR: Az iTunes-on digitális formában, a CD-ket pedig a CD Baby oldalán. Egy DVD is készült, bár korlátozott példányszámban. Ennek utána kell néznem, hogy van-e még belőle egyáltalán.

HRM: Szeretnélek egy picit a Dream Theaterről is kérdezni. Milyen érzés, hogy úja közel 3 órás programmal léptek színpadra?

JR: Minden bulink ilyen hosszú az ’Along For The Night’ turnén, ami nemcsak fizikailag, de szellemileg is megterhelő. Ha játék közben kinézek a közönségre, az óriási erőt ad nekem, hogy folytassam azt, amit a Dream Thearrel csinálunk. Nemcsak a magam nevében, de a többiek nevében is mondhatom, hogy igazán áldottak és szerencsések vagyunk, hogy ilyen karrierünk van. Rengeteg munkánk van a három óra alatt, de azt csinálom, amit szeretek.

HRM: Mikorra várható a Bostonban rögzített koncertfilm megjelenése?

JR: A DVD körül nagyon jól mennek a dolgok, a hangzása kiváló lesz. Még nincsen megjelenési időpontunk, de rövidesen elérkezünk oda is. Igazán érdekes lesz, hiszen nemcsak egy szimfonikus zenekar, hanem egy kórus is játszott velünk azon az estén. A Berklee College of Music kórusát és zenekarát az én kérésemre Eren BaĹŸbuÄŸ vezényelte, akivel közösen dolgoztunk a saját szimfonikus lemezemen.

HRM: Azok, akik követnek téged a közösségi portálokon, tudják, hogy a koncertek előtt elmész egy kis városnézésre. Milyen személyes élményeid vannak Magyarországról, Budapestről?

JR: Nagyon sajnáltam, de most nem jutott erre időm. Ahogy kiszálltunk a buszból, rögtön idejöttünk a helyszínre. Nagyon szeretem ezt a várost. Legutóbb, amikor itt voltunk, a feleségem és a lányom is velem voltak, és akkor sokfelé jártunk. Szerencsére korábban láttam már a várost, így nem volt rossz érzésem, hogy a munka miatt ez most kimaradt.

Készítette: karpatisz
Képek: pearl69
Köszönet a Magneoton csapatának!