Lemezkritika - magyar: Sex Action: Jöhet Bármi 2005

Megjelenés: 2005 Kiadó: Magneoton/Warner Weblap: http//www.sexaction.hu Stí­lus: Dirty Rock Származás: Budapest

---

Szendrey Zsolt:ének Mátyás Attila:gitár Zana Zoltán:dob Somlyai Miklós: basszusgitár

---

1. Kicsit durva 2. A szerelem kell 3. Mennyit érsz 4. Napszemüveg 5. Lüktet az erő 6. Jöhet bármi 7. Mint az örvény 8. Nem használ a szó 9. Nem szabadulsz 10. Mindent megkapsz

---

Hosszú évek után végre megjelent a – talán az idő értékteremtő hatásának köszönhetően- kultuszbandává vált dirty rockerek visszatérő albuma. Jóllehet ebben a felállásban valóban reunion lemeznek lehetünk fültanui, azonban a legutolsó Action album, „A fehér és a zöld” már jelzett valamit a visszakanyarodási szándékból, sőt azon a lemezen a jó kis dirty rock határait meg is próbálták a swing feszí­tővasával kitágí­tani.

A hí­rek és nyilatkozatok az első –sátánbohócos- album folytatását í­gérték, ám a helyzet azért nem annyira egyértelmű. A kettes és hármas album western és blues hatásai valóban visszaszorultak, ám az új rock’n’roll dalokban én mégis ezen albumok rockysabb dalainak feelingjét érzem, főleg a motoros szövegek, és a – már a kezdeteknél is egyértelműen bevallott „ihletések” ( mások szerint nyúlások)- miatt. Persze azért ilyen markáns életműtől elég nehéz elszakadni, s a Napszemüveg c. szám hát enyhén szólva is ismerős hangokat idéz fel abban a hallgatóban, akinek az egyik kedvenc száma anno a Kokain blues volt.

Bizony, néha igencsak deja vu érzése támad az embernek, főleg ha ismeri a nyolcvanas évek végén motoros Istenné kikiáltott Zodiac Mindwarp és Circus Of Power életműveket, ám én nem beszélnék plágiumról: a Sex Action éppen ebben volt jó, úgy tudták az ismerős riffeket, dallammeneteket átformálni, hogy megmaradjon annak eredeti hangulata, húzása, ám mégse tűnjön puszta parafrázisnak.

A csajozós szövegek persze itt is megmaradtak, ám korántsem olyan direkt formában, mint az első lemezen (nem beszélve a későbbi Action albumok vulgaritásba átcsapó vulvatotalianus világáról.), és a riffek is inkább a motoros érát villantják fel , talán a Nem használ a szó, és a zseniális AC /DC-s riffel nyitó Kicsit durva c. szám elevení­ti fel leginkább a kezdeteket. (Az AC/DC valószí­nűleg a fiúk kedvenc bandája, hiszen a jó öreg boogies riffek visszaköszönnek a Mennyit érsz c. dalban is). A visszatekintésből egy szám erejéig a rap-pelős Action korszak sem maradhat ki, a Mint az Örvény motoros himnuszába maga a hungarian rapmaster, Zana „ Dance, F.O. System, Sex Action Döglégy” Zoli nyom el egy betétet ( no, nem szárnyast, jóllehet az a tájék sem áll távol tőle).

A számok egyébként a stí­lusnak megfelelően hamar beleégetik magukat az ember fülébe, főleg í­gy, hogy a fiúk szí­vesen nyúlnak a nagy elődök- és saját maguk- életművébe. A riffek kellemesen lüktetnek, a refréneket már második hallgatásra dúdolni tudja a hallgató. A hangzás persze már nem az a retro, amit ennél a stí­lusnál megszoktunk, jóllehet A fehér és a zöld gyakran samplerezett ridegebb soundja már a mútté.

Összefoglalva a fiúk egy kellemes „nosztalgiaalbumot” hoztak össze, de úgy gondolom, hogy ettől az albumtól nem is várt senki korszakváltó újí­tást, csupán a múlt kellemes darabkáit felvillantó tökös rock dalokat. Ez pedig sikerült, igazi örömzene album született.

---

Garael Pontszám: 9/10