Cynic: Carbon-Based Anatomy (EP)

írta Hard Rock Magazin | 2012.01.02.

Megjelenés: 2011

 

 

Kiadó: Season of Mist

Weblap: http://www.cynicalsphere.com

Stílus: progresszí­v metal

Származás: USA

 

Zenészek
Paul Masvidal - ének, gitár Sean Reinert - dob Sean Malone - basszusgitár Vendég: Amy Correia - ének
Dalcímek
01. Amidst The Coals 02. Carbon-Based Anatomy 03. Bija! 04. Box Up My Bones 05. Elves Beam Out 06. Hieroglyph
Értékelés

’93-ban, mikor a Cynic első lemeze, a ’Focus’ megjelent, még csak 10 éves voltam, és akkoriban még úgy gondoltam, hogy a Manowar a világ legjobb zenekara és az Achilles, Agony and Ecstasy in Eight Parts című nótájuknál progresszívebb dolgot el sem bírtam képzelni. Ahogy teltek az évek, úgy színesedett a zenei ízlésem. Egyre mélyebbre ástam magam a zenék mocsarában, és valamikor a 2000-es évek elején szembetalálkoztam a ’Focus’-szal. Először az tűnt fel, hogy mindenhol kult-lemezként emlegették, és egész regéket zengtek arról, hogy mennyire különleges, egyedi és megismételhetetlen zene ez. Azt kell mondjam, hogy egy kicsit sem volt túlzás a tollforgatók lelkesedése, ugyanis már az első hallgatás során éreztem én is, hogy valami olyasmivel állok szemben, amit eddig nem tapasztaltam. Jazz-zel és death metallal kacérkodó, de alapvetően progresszív muzsika volt ez, melynek különlegességét Paul Masvidal érdekesen effektezett énekhangja adta.

1994-ben a Cynic feloszlott, majd 14 év után, 2008-ban egy kiváló albummal, a ’Traced In Air’-rel tért vissza. Nyilván a ’Focus’ zsenialitása megismételhetetlen, de ettől függetlenül az említett lemez, majd az azt követő ’Re-Traced’ EP is kiváló alkotások, méltók a banda hírnevéhez.

Elérkezett aztán 2011 novembere, és napvilágot látott egy újabb kislemez, a ’Carbon-Based Anatomy’, mely hat teljesen új nótát tartalmaz 23 percben. A minialbumot Amidst The Coals címmel egy sejtelmes hangulatú bevezető nyitja az amerikai énekesnő, Amy Correia gyönyörű, varázslatos énekével. Másodikként a címadó nóta következi, mely lassan kúszik felénk a semmiből, fenyegető hangulatú basszus- és dobtémái egy vihar hírnökei is lehetnének, de egészen más irányba fordul a muzsika. Paul Masvidal megnyugtató énekdallamaival szinte elaltatja a hallgatót, de az újra és újra visszatérő basszusgitár folyamatos feszültséget kelt. Zseniálisan egyensúlyoznak e két világ között a zenészek, így létrehozva ezt a magával ragadó dalfolyamot. A Bija! egy rövid átvezető nóta perkával, kántálással kísér minket a Box Up My Bones-ba, ami szintén hatalmas varázslat. Refrénje azonnal hat, bár maga a nóta tele van furcsábbnál furcsább megoldásokkal. Sejtelmes szövegmondás, csendes gitárpengetés, nyakatekert, sodró ritmusok építik fel a dalt. Az ezt követő Elves Beam Out különleges, néhol egészen monumentális alkotás, igazi csemege a Cynicre jellemző megoldásokkal, szárnyaló dallamokkal, beteg dobokkal. A lemezt záró Hieroglyph nyugtatóan hat, kellemes levezetése ennek a csodálatos bő 20 percnek.

Pontszám: 9

Legutóbbi hozzászólások