Twilight Illusion : Remember My Name EP

írta garael | 2006.08.13.

Megjelenés: 2003

 

 

Kiadó: szerzői kiadás

Weblap: www.twilightillusion.com

Stílus: neoklasszikus metal

Származás: Svédország

 

Zenészek
Johan Ahlskog - gitár HÄşkan Andersson - basszgitár Sebastian Nicolescu - ének, billentyű Rickard Johansson - dob
Dalcímek
1. Remember My Name 2. Sayonara 3. Orion Kria (Instrumental)
Értékelés

Jóllehet EP-ről nem nagyon szoktam í­rni, ám jelen ismertető tárgya egy olyan különlegességet mutat be, mely mindenképpen megérdemel legalább egy rövidebb figyelem felhí­vást. A Twilight Illusiont 2001-ben alakí­totta meg Thobias Wiklund gitáros és Rickard Johansson (ex Jaggernaut) dobos, kikhez nem sokkal később csatlakozott HÄşkan Andersson (ex Valiant) basszgitáros, és Nicla Johnsson (Juggernaut) énekes. Az első EP a Miracle Of life cí­met viselte, és a dalok feljátszásásába Peter Herlenfors billentyűs is besegí­tett. A fogadtatás elég vegyes volt, ráadásul az énekes Göteborgba költözött, ahonnan csak nehezen tudott részt venni a közös munkában, í­gy úgy döntött, elhagyja a csapatot. Helyére egy amerikai énekes, a valószí­nűleg nem a Mayflowerrel érkező ősökkel büszkélkedő Sebastian Nicolescu érkezett, kinem csak a csapat dalnoka, hanem a következő EP, a Remember My Name társ producere és billentyűse is lett. Az EP három száma neoklasszikus power metalt rejt, némi kis progresszí­v beütéssel, - és amiért az ismertetőt í­rom, - furcsa, meghökkentő váltásokkal és énekesi teljesí­tménnyel. Az első szám, a Remember My Name kezdésénél először azt hittem, valamiféle keleti, buddhista ima, esetleg egy észak amerikai indián varázsló révületben felvett produktumának hangmintája csendül fel, ám az autentikus hangfolyam hirtelen zseniális módon átcsap egy neoklasszikus sikolyba, és az annak megfelelő dallamba, melyben az énekes ezer hangon énekli a könnyen befogadható melódiákat oly módon, hogy a hallgató egyik percben azt hiszi, valamiféle paródiának a fültanúja, másik pillantban azonban a komorabb ütemek már headbangeltető komolysággal törlik le a kétkedő mosolyt. Az ezt követő Sayonara-ban- cí­méből adódóan- szintén felfedezhetünk világzenés hajlí­tásokat, ám a riffek ezúttal szigorúbbak, málházós tempójukat nem oldja játékos dallam, az ének sokszí­nűsége azonban itt is több szereplőre bontja a sorokat, némiképp King Diamond jobb pillanatait felidézve. A záró, Orion Kria standard instrumentális tétel, keleties futamokkal, néha elszállósabb, néha neoklasszikusabb ütemekkel. A banda a hí­rek szerin a Majestic Rock Records-hoz szerződött, és 2007 elején tervezik első nagylemezüket kiadni, az eltávozott Thobias helyett Johan Ahlskog gitárossal.

Pontszám: 10

Legutóbbi hozzászólások