Fates Warning: Darkness In A Different Light
írta P.A. | 2013.09.24.
Megjelenés: 2013
Kiadó: InsideOut Music
Weblap: http://www.fateswarning.com
Stílus: Progresszív metal
Származás: USA
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Ugye emlékeztek még a Chasing Time megkapó hegedűszólójára? Az Outside Looking In magával ragadó refrénjére? A 'Disconnected' megkínzott gitárhangjára, mely vészjósló keretbe zárja az új évezred egyik legjobb progresszív metal lemezét? Vagy a csodálatosan felépített Wish csúcspontján hallható megrázó gitárszólóra? Hát persze, hogy emlékeztek, hiszen az ilyen és ezekhez hasonló pillanatok azok, melyek igazán különlegessé teszik a Fates Warningot, azt az együttest, amely már majdnem egy évtizede váratja rajongóit egy új albummal.
Hogy miért is jegelte Matheos a Fates Warningot ilyen hosszú ideig, azt Ő tudja, mindenesetre az új dalokat hallgatva nekem úgy tűnik, mintha csak két éve jelent volna meg az 'FWX', ugyanis a 'Darkness In A Different Light' épp annyira illik a kifogástalan diszkográfiába, mint bármelyik elődje. Persze, a zenekar háza táján volt változás, Frank Aresti visszatérése, valamint Bobby Jarzombek (Halford, Riot, Sebastian Bach, stb.) belépése a bandába komoly fegyverténynek számít, különösen Jarzombek erőteljes és technikás dobjátéka az, ami feltűnő az új dalokban. Joey Verával egyszerre kőkemény és rendkívül változatos alapokat biztosítanak a Matheos/Aresti párosnak. És ha már Matheosnál tartunk, ugyancsak szembeötlő, mennyi agressziót és kreativitást mentett át a John Arch-csal elkövetett, remek 'Sympathetic Resonance'-ról.
Mindjárt a lemezt nyitó One Thousand Fires roskad a durva riffektől és az ötletes váltásoktól, valamint a ragadós dallamoktól. Ez a nagyfokú kreativitás és a brutális riffelés az album egészét végigkíséri, mondom ezt annak ellenére is, hogy a Firefly akár az Another Perfect Day tökéletes folytatása is lehetne, és nem is kell olyan szemfülesnek lenni, hogy találjunk még korábbról ismerős dolgokat, megoldásokat. De kit zavar néhány védjegyszerű dallam vagy váltás, amikor Ray Alder talán élete legjobb teljesítményét nyújtja, mikor olyan döbbenetes témákat énekel, mint a rövidke Falling keserű dallamai, vagy az Into The Black azonnal függőséget okozó refrénje. Mindamellett, hogy Alder hihetetlenül összeszedett, változatos és tetszetős témákkal ruházza fel a dalokat, tökéletesen játszik a tempókkal és az érzelmekkel, bár ez nem újdonság a jó hangú frontembertől. A 'Darkness In A Different Light' gyakorlatilag felvonultat mindent, amiért érdemes Fates Warningot hallgatni, még egy hosszúra nyújtott monumentális tétel is jutott a lemez végére And Yet It Moves címen, mely tökéletes váltásaival, óriási dallamaival koronázza meg ezt a közel hibátlan dalcsokrot.
A Fates Warning nem definiálja újra magát a 'Darkness In A Different Light' dalaival, nem írták meg a legjobb, legtökéletesebb, vagy legfateswarningosabb lemezüket, de nincs is rá szükségük – csupán egy újabb albumot adtak nekünk, amit hónapokig hallgathatunk, élvezhetünk.
Legutóbbi hozzászólások