Hard Rock Magazin

Lemezkritika - Külföld: Journey - Generations

írta Hard Rock Magazin | 2005.10.28.

Megjelenés: 2005 Kiadó: Frontiers Records Weblap: http://journeymusic.com/ Stí­lus: AOR Származás: USA
Steve Augeri-ének, akusztikus gitár Neal Schon-gitár, ének Ross Valory-basszusgitár, ének Jonathan Cain-billentyűs hangszerek, gitár, ének Dean Castronovo-dob, ének
01. Faith In The Heartland 02. The Place In Your Heart 03. A Better Life 04. Every Generations 05. Butterfly (She Flies Alone) 06. Believe 07. Knowing That You Love Me 08. Out Of Harms Way 09. In Self-Defense 10. Better Tonight 11. Gone Crazy 12. Beyond The Clouds 13. Never Too Late (Bonus track)
Ez a lemez kifogott rajtam. Két hete van a birtokomban és már az első napon szerettem volna leí­rni róla a véleményemet, de az első meghallgatás után annyira lehangoló volt a benyomásom, hogy éreztem, ilyen öreg rókák, mint a Journey legénysége nem tévedhetnek ekkorát. Akkor mi lehet a baj? Lehet, hogy ez a lemez kicsit komolyabb és nehezebben felnyitható, mint az eddigi munkáik? Most már bátran állí­thatom, í­gy van. Az első két dal a megszokott AOR "csábí­tás". A lemezindí­tó Faith In The Heartland és az Őt követő The Place In Your Heart a zenekar bármely korszakában megállta volna a helyét. Ez utóbbi dal olyan énekdallammal és gitárszólóval bí­r, hogy két hete még az aktuális parlamenti tudósí­tások sem tudják kiverni a fejemből. Azután következik az első olyan dal, melyet nem Steve Augeri énekel. A Better Life-on kí­vűl, melyet a dobos Dean Castronovo ad elő, minden tag megmutatja, hogy hangszerén kí­vül, hangszálainak is mestere. A basszusgitáros Ross Valory által előadott Gone Crazy kőkemény "country-rock'n roll"-ja külön kellemes meglepetés, de pozití­v élményként szerepel nálam, Neil Schon gitáros In Self-Defense cí­mű dala is. A többi szerzemény egy kicsit középszerűre sikeredett, ami, ha nem a Journey-ről lenne szó, nem lenne probléma. De a világ legjobb AOR zenekaránál nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy az albumon szerepel két-három erősen töltelék í­zű darab is. Persze minden tökéletesen szól, a zenészek hangszereik mesterei, és - mint ahogy azt a bevezetőben is emlí­tettem - jó néhány meghallgatáson túl, már a gyengébb dalok is "feljavulnak" egy kicsit. Azt hiszem ez az az album, melyen, ha három dallal kevesebb lett volna, több és jobb lett volna. Mondjuk kilences. Így csak egy hetes!
Brinyó Pontszám: 7/10

Legutóbbi hozzászólások

  • Herr Wolf on Bryan Adams állja az ütéseket: “Bocsánat, de elsőre ezt gondoltam, hogy “Ki ez a Mókus?”. Az idő kegyetlen. Megváltozunk!!! A dal egyébként JÓ!!!”
  • Herr Wolf on Helloween – Az a kicsi, amivel már épp túl sok: “Látva a videót és hallgatva a dalt, nálam totál libabőr jött elő!!! Brilliáns dal!!! Amúgy az album is nagyon-nagyon jó!!!…”
  • Herr Wolf on W.A.S.P. – Még egyszer utoljára eljátsszák az egyest: “Parádés hír!!! A bécsi koncertre is van jegyem, amikor azt megvettem még nem volt ismert a hazai koncert. Se baj!!!…”
  • Herr Wolf on Helloween – Skyfall 2.0?: “Húúúúúú!!! A betyárját!!! Ez egy brutálisan remek dal!!! Minimum 10 pont!!! Szép volt FIÚK!!!”
  • Herr Wolf on Holnap lesz Ozzy Osbourne temetése: “Szomorú vagyok, hogy 1 héttel OZZY halála óta rajtam kívül SENKI, EGYETLEN rajongó NEM volt képes ezen oldalon megemlékezni róla!…”
  • Promises on Helloween – Skyfall 2.0?: “Minden benne van, amiért szeretjük a Helloweent! Album megrendelve, koncertjegy zsebben! 🤘”
  • helloweenforever on Helloween – Skyfall 2.0?: “Jo kis ízelítő. 😀 Nekem nagyon tetszik.”
  • Herr Wolf on Elhunyt Ozzy Osbourne: “Nagyon szomorú hír!!! Fájdalmasan nagy veszteség a világ METAL Fanjainak!!! Brutálisan nagy veszteség a halála!!! Többször láttam élőben úgy is…”